Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Mészáros Károly: Iratok az ellenforradalmi közigazgatás újjászervezéséhez 1919 őszén

mellé kirendelt dr. Beleznay Andor belügyi megbízott előterjesztése a közigazga­tás újjászervezése érdekében. A két irat a közigazgatás újjászervezéséről eltérő felfogást tükröz. Emel­lett a Beleznay-féle előterjesztés gyűlölködő hangon feltárja a forradalmaknak a régi közigazgatásra gyakorolt - még 1919 augusztusában érezhető — hatását is. A két felfogás között a jelzett eltérés abban csúcsosodik ki, hogy amíg a kormány a katonai parancsnokságok mellé belügyi, külügyi, stb. megbízottakat és közigazgatási tanácsadókat kívánt állítani, akiknek hatáskörét ő szabályozza, addig a fövezérség az 1912. évi XLIII. te. alapján a kormánybiztosi rendszer ki­építéséért szállt síkra. Eredetileg a Friedrich-kormány a kormánybiztosi rendszer híveként lé­pett fel. Miután azonban Horthy fővezér Szegedről Siófokra tette át székhelyét és eldőlt, hogy az ellenforradalmi hadsereg szervezését nem a kormány, hanem a kormánytól független fövezérség tartja kezében, a hatalmi harc szempontjából a belügyi stb. kiküldöttek, ill. közigazgatási tanácsadók rendszere fontos fogantyú­nak tűnt Friedrichék számára. A harmadik (3.) irat - Sréter István kerületi katonai parancsnok főve- zérségnek küldött átirata - a kormány és a fövezérség eltérő álláspontja, vala­mint intézkedései miatt támadt ellentmondásos helyzetet tárja fel és egyértelmű megoldást sürget. A közigazgatás újjászervezésének mikéntje ügyében a kormán)^ és a fő- vezérség közötti vitában a fövezérség álláspontja - amit a háttérben lévő ma­gyar uralkodó osztályok is támogattak - kerekedett felül. A vita még eldöntetlen volt a közigazgatás újjászervezésének mikéntje ügyében, de annak végső kimenetelét mintegy előre vetítve, a Friedrich-kormány a nagybirtokos arisztokrácia akarata előtt meghajolva, a szegedi kormány, illetve a Bécsi Antibolsevista Comite korábbi rendelkezését akceptálni volt kénytelen s augusztus derekán Svastics Nándort Somogy megye élére, gróf Sigray Antalt pedig a nyugatdunántúli megyék élére kormánybiztosnak nevezte ki.5 A kormánynak a közigazgatás újjászervezése ügyében történt meghátrá­lása után, a minisztertanács augusztus végén határozatot hozott a kerületi kor­mánybiztosságok felállításáról.6 * I. Gróf Sigray Antal Vas, Sopron, Moson és Zala megyék kerületi kor­mánybiztosa lett, II. Bartos János Komárom, Esztergom, Fejér és Győr megyéké, III. Örgróf Pallavicini György Baranya, Tolna, Somogy és Veszprém me­gyéké. A Dunántúlon felállított három kerületi kormánybiztosság közül kettőt arisztokrata vezetett. A kerületi kormánybiztosságok felállításával párhuzamosan történt a me­gyei kormánybiztosok kinevezése. A katonai hatóságokkal történő együttműkö­5. Somogy megyei Levéltár, Közgyűlési jegyzőkönyv 1919. Alispáni jelentés 1919. október 13; gróf Sigray Antal beszámolója a Vas megyei törvényhatósági bizottság rendkívüli köz­gyűlésén 1919. dec. 15-én. (V. ö.: Országos Levéltár (továbbiakban: OL.) Kozma iratok ii. csomó). ■6. OL. Minisztertanácsi jegyzőkönyv 1919. augusztus 29. . 7. FML. Kerületi Kormánybiztosság elnöki iratok 7/1919. 196

Next

/
Thumbnails
Contents