Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
gost, Mutschenbacher Ödön szekszárdi műbútorasztalost és Piskur Géza pécsi lakatost, az ipari segédmunkások közül: Alföldi Lajos pécsi géplakatossegédet, Bányai Mór pécsi műszövősegédet, Misky József pécsi tímársegédet és Nagy Mihály pécsi szobrászsegédet. A saját ösztöndíjait pedig a következőknek ítélte oda a kamara: Holly Mihály pécsi műasztalosnak, Péterfai Eördög Lajos pécsi kocsigyártónak és Germán Ferenc pécsi műbútorasztalosnak; a munkások közül Molnár József pécsi lakatossegédnek és Bodensteiner József pécsi nyomdai gépmesternek. A kamara ezeknek a párizsi nemzetközi ipari kiállításra való kiküldetésével azt remélte, hogy tapasztalataikkal a hazai ipar előrehaladását fogják segíteni. A pécsi világkiállításra kiküdöttek az 1900. nov. 22-i rendes kamarai közülésen számoltak be az ott szerzett tapasztalataikról. Ugyanezen a kamarai közgyűlésen foglalkoztak Pécs város polgármesterének az átiratával, amelyben kamarai tag kiküldését kérte abba a bizottságba, amely az új vasúti üzletvezetőségnek Pécsre való helyezése iránt kereste fel a kereskedelmi minisztériumot. Az 1901. dec. 28-i rendes közülésen Littke József kamarai elnök - mintegy megvonva az év mérlegét - azt fejtegette, hogy az év legfontosabb kérdésének a vámproblémát tartja. Ennek ellenére nem tulajdonít minden rosszat a közös vámterületnek és minden jót az önálló vámterületnek. A vámsorompókat nem szűkebbre kell vonni, hanem amennyire lehetséges még bővíteni kellene, mert Amerika ellensúlyozására egész Európa koalíciója is alig lenne elégséges, nemhogy egyes kis országok magukra hagyva boldogulhatnának - mondotta Littke József. Az iparosodáshoz pedig még nagy társadalmi átalakulásra van szükség, mert még csak hangoztatják, de nem tartják meg a jelszót, hogy pártoljuk a hazai ipart. A század elején a közvélemény kívánságára a kereskedelemügyi minisztériumnak foglalkoznia kellett a kötelező balesetbiztosítással. A miniszter leiratára a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara is foglalkozott a kérdéssel. Az elnökség javaslatát elfogadva, a közülés 1902. májusában felterjesztésben kérte a kereskedelemügyi minisztertől a kötelező balesetbiztosításról szóló törvény megalkotását. A kamara azonban az állami balesetbiztosítást igen költségesnek vélte, ezért inkább a kerületi betegsegélyző pénztárakkal kívánta egybekapcsolni. Ugyanezen a közülésen foglalkozott a kamara a Somogy megyei kéthelyi, a kaposvári, s a Tolna megyei hőgyészi kisiparosok kérelmével, akik alkalmi szövetkezeteket alakítottak lábbeli készítésre és ezek szállításához kérték a kamara támogatását. A kamara pártfogolta a kisiparosok vállalkozását. A kamara már korábban lépéseket tett a kamara székhelyén létesítendő vámhivatal érdekében. A fővámigazgató 1902 nyarán értesítette a kamarát, hogy a Pécsett felállítandó fővámhivatal ügyében már egy éve 1901. július 8-án fel- terjesztést tett a pénzügyminiszterhez.'24 A pécsi vámhivatal azonban csak 1909. jan. x-ével kezdte meg működését. A kereskedelemügyi miniszter felhívta a kamarát, hogy a Baranya megyében űzött különféle háziiparok útján szervezze meg az előállított cikkek értékesítését. A fonó- és szövőipar, faipar, gyékény- és vesszőfonás által termelt háziipari cikkekre utalt a miniszteri leirat. A kamara hivatkozott arra, hogy már az 1898. évi részletes jelentésében is kitért erre a kérdésre, s a következő évben lépéseket tett, hogy a MÁV az évenként nagy mennyiségben használt szalma-, 179
