Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
Az 1868: VI. te. kimondta, hogy a kamarai testületeket beltagok és kültagok alkotják egyenlő arányszámban és egyenlő jogokkal. Mind a beltagok, mind a kültagok egyenlő számban oszlottak meg a kamarák két osztálya, a kereskedelmi és ipari osztály között. A székesfővárosi kamara 48 beltagot és ugyanannyi kültagot, a vidéki kamarák pedig 32 beltagot és ugyanennyi kültagot választottak. A bel- és kültagok fizetést nem kaptak, de amikor a legtöbb adót fizetők névjegyzékét összeállították, a bel- és kültagok adóját kétszeresen számították.2 Tetszés szerint választhattak a kamarák arra érdemes levelező tagokat is, akik részt vehettek a közgyűléseken, de nem volt szavazati joguk. A kereskedelmi és iparkamaráknak a bel- és kültagokat a törvény értelmében öt évre kellett választaniok. Ha időközben valamelyik tag helye megürült, ezt az ugyancsak megválasztott soronkövetkező póttaggal töltötték be. A megválasztott bel- és kültagoknak a választás után nyilatkozniok kellett, hogy megválasztásukat elfogadják-e. Ha valaki a tagságát nem fogadta el, úgy tekintették, mintha tagsági helye megürült volna. A kereskedelmi osztály tagjait a kamara területén lakó olyan kereskedők, az ipari osztály tagjait pedig olyan iparosok választották, akik választójoggal rendelkeztek. A választójoghoz megkívánták, hogy az iparos és kereskedő lakosok teljes polgárjogű egyének legyenek, a kamara területén lakjanak, kereskedésüket vagy iparukat legalább egy év óta jogosan gyakorolják. Kamarai beltaggá volt választható minden olyan teljes polgárjogú kereskedő és iparos, aki a kamara székhelyén lakott és önálló kereskedését, vagy iparát legalább három éve gyakorolta. Ugyanezeket a feltételeket kívánták meg a választás alá kerülő kültagoktól is azzal a különbséggel, hogy ezeknek abban az alkerületben kellett lakniok, amely meg akarta őket kamarai taggá választani. A beltagokat tehát a kamarai székhely, a kültagokat pedig a kamarai kerülethez tartozó megyék alkerületeinek iparosai és kereskedői közül választották. Választás alkalmával mind a kamarai székhelyen, mind pedig az alkerületek- ben a kamara kereskedelmi osztályának tagjait csak a kereskedők, ipari osztályának tagjait pedig csak az iparosok választották. A kamara élén az elnök, valamint a két alelnök állott. A két alelnök közül az egyik egyszersmind a kereskedelmi osztálynak, a másik pedig az ipari osztálynak elnöke is volt. A kamara elnökét mind a két osztály összes bel- és kültagjai a maguk kebeléből együttesen választották öt évre. A két osztályelnököt mind a két osztály külön-külön választotta a maga kebeléből ugyancsak öt évre, akik egyszersmind a kamara alelnökei is voltak és havonként felváltva helyettesítették az elnököt akadályoztatása esetén. Az öt év letelte után mind a kamarai tagok, mind az elnök és a két alelnök újra választhatók voltak. Az elnök és két alelnök megválasztása után szükség volt ezeknek a miniszter általi megerősítésére. Csak a miniszteri megerősítés után vált megválasztásuk jogerőssé. Ha az elnöki, vagy bármelyik alelnöki (osztályelnöki) tisztség a két választás közötti időszakban megürült, a kamarának pótválasztást kellett tartani.3 A kamara titkára (később főtitkára) és az iroda többi dogozói állandó és fizetéses alkalmazottak voltak. A kamarai törvény megszabta, hogy a titkárnak a kereskedelmi és ipari ügyekben jártas személynek kell lenni. Ezenkívül a kálói
