Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Péterffy Ida: Pálóczi Horváth Ádám világjáró táncnótájának keletkezése

kísérték a Bécsből Budára hozott magyar királyi koronát. Valami kedvező, új fordulatot várva, nagy lelkesedéssel, sok zeneszóval.

A „Korona nótájára” készült második dalszöveg - Még azt mondják . .. - megírására is nevezetes esemény ihlette Horváthot. Erről ő maga számol be részletesen. A kor- és helytörténeti szempontból rendkívül érdekes írást - legalábbis témánkat érintő részleteiben, betűszerint közöljük. Ügy, ahogyan az a Bécsben nyomtatott Magyar Hírmondó-ban megjelent. Először a lap szerkesztőségének bevezetését Horváth Ádám Kaposvárról 1798. július 10-én küldött beszámolójához. Címe: „TOLDALÉK A’ Magyar Hírmondónak, augustus’ 3 dik napján 1798-dik esztendőben költt árkusához.

A’ Somogy V ár me gyei Fő-lspányságba lett czeremóniás bé ültettetéséről Gróf Széchényi Ferentz Ö Exc.fának, közre botsátottunk már egy Tudósítást: akartuk mindazáltal az itt következendöt is közleni maga egészsz valóságában, mind a’ Gróf Űrhöz viseltető különös tiszteletünkből; mind a’ Tudósító Űr eránt tartozott barátságos kötelességünkből; és abból a’ reménységből is, hogy kedvet találunk vele a’ Magyar Közönségnél.13

A „Tudósító Űr”, vagyis Horváth a beszámolót prózában kezdi. Részletesen leírja, hogyan fogadták Széchenyi Ferencet „a Ns Vármegye szélin Simoni Pusztán”, a többi helységekben s végül a megye székhelyén Kaposváron: szónoklatokkal, köszöntő versekkel, díszkapukkal, lakomával, mulatsággal. A beiktatás napján „...estve tántz volt két helyen, és éjfél tájban, vatsora; volt divatja a Magyar Tántznak; mellyet tsak hamar ki kezdtek (!) magok a’ Méltóságok, mind a’ Férjfi, mind a’ Szép Nem egyaránt. A’ mulatság más nap is tartott, mivel a’ Vendégek mindnyájan két napra voltak hivatalosok; sok örvendező versek, és énekek osztogattattak; - átallyában az egész Installátzió ollyan víg volt, és ollyan pompás, hogy már jobban nem lehetett.”14

Az „örvendező versek és énekek” között szerepelhetett Horváthnak Széchenyi Ferencné szül. Festetich Juliannához, ,,Somogynak Minervájjá”-hoz írott verse is. Idézzük kezdő sorait:

Szedjetek Nymphák virágot, illatos kertetekbe Ne tartsátok a’ vígságot elrejtve Szivetekbe,

Ajándékot készítsetek piros rózsa bokrokat Énekelve pengessetek Muzsika szerszámokat.15

,, . . . magzati körülte esdekelnek”, - írja később Horváth. Ha nem is tartozik szorosan táncnótánk szövegéhez, de keletkezésének hátteréhez érdekes színt ad, ha tudjuk, hogy Széchenyi Ferencné ,,magzati”-nak egyike - István - ekkor alig 7 éves fiúcska volt.

A Magyar Hírmondó teljes terjedelmében közli Horváth Széchenyi Ferencet üdvözlő versét, A’ megkoszorúzott Virtus címen. A hat oldalas versből idézünk pár sort:

„ . . . már is úgy jövendöl tisztes tekinteti;

Hogy a’ benne lakó nagy szív és új remek Tettekkel halmozni készült szép érdemek,

Mint meg annyi virág fürtök nem sokára Magokból koszorút fűznek homlokára.”

96