Lukács Gyula - Keményfi Béla: Magyar foglyok a szovjet lágerekben és a börtönökben 1945-1953 - Iskola és Levéltár 40. (Kaposvár, 1996)

Részletek Lukács Gyula Második világháborús naplójából - Bevezető

foglyokat és így ők elkerülték a szovjet hadifogságot. Mind három csoportba tartozó maavar állampolgárokról az akkori maavar állami vezetők lemondtak, azokat idegen hatalomnak kiadták, hogy embertelen körülmények között végzendő kényszermunkára kötelezéssel kényük kedvük szerint kiirtsák. A kegyetlen munkakörülmények, a zord időjárási viszonyok, az alultápláltság segítségével ez nagyjából sikerült is. Az elhurcoltaknak körülbelül a fele idegen földben, jeltelen vagy tömegsírokban alussza örök álmát.

A mintegy 120 ezer elítéltből csak 4 ezren tértek haza 1953, illetve 1955 novemberében. Életük, sorsuk szenvedését tárja az olvasó elé ez a kiadvány, az elhurcoltak levelein, viszszaemlékezésein keresztül is.

A levelek egy részét kifelé menet a vagonokban írták, és dobták ki, hogy azokat talán becsületes emberek megtalálják, és továbbítják a címzettekhez.

A levelek másik részét a jólelkű szovjet állampolgárok segítségével küldték haza szeretteikhez. Másoknak a kárpátaljai magyarok segítségével sikerült hírt adniuk magukról. Ezek a segítségnyújtások nagy kockázattal jártak, lebukás esetén rájuk is a GULAG borzalmai vártak. Ez a kiadvány nem történészek által írt történelem, de történelem! Népünk történelméhez szorosan kapcsolódik, ezeket a sötét oldalakat nem lehet, de nem is szabad hazánk történelméből kitörölni.

Kommentár nélkül tárjuk az olvasók elé a dokumentumokat, a leveleket, a visszaemlékezések szemelvényeit, hogy tanulságul szolgáljon, és emléket állítsak azoknak, akik sokat szenvedtek hazájukért.

4