Lukács Gyula - Keményfi Béla: Magyar foglyok a szovjet lágerekben és a börtönökben 1945-1953 - Iskola és Levéltár 40. (Kaposvár, 1996)
Részletek Keményfi Béla Magyar leventék a sarkkörön túl… c. könyvéből - Levelek "Muszkaföldről lassan jár a posta"
Kedves Édes Anyám! A Rab Hanzi is kapót Április végén egy levelet. De semmi említés magukról. És a Culágéban sem. A Hanzinak Írják hogy Imre öcsém nősül. Kívánok neki sok szerencsét és Boldog házas életet. Hát a bátyám Imre nem e nősült meg. Vagy húgom Borcsa nem e menyasszony. És Édes anyám hogy van? hogy vannak Nővéreim? Mari Katink Gizánk, családjaik Sógoraim. Nagy mamák, Nagy papa fehérházi élemég. Simon pista többi Sógorok családjaik hogy vannak. Mátyás Bátyám családja hogy vannak. Együtt dolgoznak e még mint rég. Hogy vannak a szomszédok jóbarátok, kik nősültek meg kolegáim közül. Milyen az élet othol, mijen termés .................... C sak mink érezzük azt páran ki sajnos áldozatok lettünk. Nem baj. Csak sikerüljön megérni a végét, majd mikor minden jóra fordul. Bizony jó volna hazamenni, és Boldogan viszontlátni újra egymást. Hogy mikor lesz nem tudom. Aki e levelet átadja kérdezzék őmajd bővebben elmond mindent. Az itteni hejzetről. Sokat gondolok arra hogy mi lehet othon és hogy hazátlan vagyok. írjanak levelet mert anyira várom. Isten nevében soraimat zárom. Szerető Édesanyám sok ezerszer csókolom mindnyájukat a viszontlátásig fiuk. Üdvözlök mindenkit Jóska Keller József Vörösilovrácka vm. Lissisánck 12/16 3.szd. A Szomernárnak adtam 100 P.-gőt 43 októberében. Átadta e. 1948.VI.11. Kedves Sógorom és nénéml Kívánom az Istentől hogy lapom a legjobban találjon benneteket kis családotokkal égyüt. Én hála Istan egésséges vagyok és jól érzem magam. Sajnos tudatlan a hazától. Sem Anyámtól sem testvéreimtől még egy sort sem kaptam. Pedig én számtalanszor írtam. Vájjon miaz oka, Írjatok. Miujság. Várom megszabadulásom talán már nem sok van hátra. A boldog viszontfátásig Sokszor csókol benneteket távollevő fiatok Keller József. Lissisánck. 1948.Ag.7. 144
