Lukács Gyula - Keményfi Béla: Magyar foglyok a szovjet lágerekben és a börtönökben 1945-1953 - Iskola és Levéltár 40. (Kaposvár, 1996)
Részletek Keményfi Béla Magyar leventék a sarkkörön túl… c. könyvéből - Az északi sarkkörön túl
Naponta körbejártam a tábor területét. Ismerkedtem az új környezettel. A lágerben húsz barakk állott. Tizenöt a földbe süllyesztve, öt a föld felett épült. A süllyesztettek falai a föld felett másfél méter magasak lehettek a tetővel együtt. Ezekben a levegő nyirkos, áporodott, dohszagú volt. A felszínen épített barakkok falai mellett ötvencenti magasságig, harminccentiméter vastag, fűrészporral töltött védőfalat helyeztek el. A barakkok egymásra rakott, lekér- gezett fenyőgerendából épültek. A gerendák közé szigetelőanyagnak mohát raktak. Nagyon jól szigetelt. A sarkvidéki hideg, az őszi és tavaszi viharos szelek arra késztették az építőket, hogy a barakkokon csak harmincszor húszcentiméteres ablakocskákat építsenek be. Ezeket nem lehetett kinyitni, a szellőzteíés az ajtón át történt. A barakkok rendjéért a naposok feleltek. Ők a negyedik kategóriába tartoztak, feladatuk volt a barakk tisztántartása, vízzel ellátása, a válenkiket elvinni a szárítóba. Bizalmi beosztásnak számított, jelenteniük kellett a politikai tisztnek, ha a barakkban kártyáztak, vagy lopás történt, vagy valaki tiltott eszközt tartott magánál. Életünkben az 1950-es év nagy változásokat hozott. Már 1949. őszétől a nők külön lágerekbe kerültek, most a fejadagot egységesen 80 deka kenyérre emelték, megszűnt a kásával történő munkadíjazás, bevezették a teljesítménybérezést és rubellel fizettek. A lágerfenntartási és élelmezési költség levonása után a rabkeresmény 50 %-át kézhez kifizették, ezt meghaladó összeget a rab egyszámlájára tették, és szabadulásakor jutott hozzá. A sarkvidéki lágerekben zöldségfélékhez, káposztához, burgonyához akkor jutottunk, ha odaszállítás közben nem fagyott meg. Az Ukrajnában szeptember végén bevagonírozott terményeket majdnem mindig fagyottan rakták ki. Három éven át naponta háromszor zableves, zabkása volt a menü. A Skorbut százával szedte áldozatait. Akin a kór elhatalmasodot, annak végtagjai összezsugorodtak, és rövidesen meghalt. Az USZTVÉMLAG körzetében egy német orvos javaslatára fenyőfa tűlevelének párlatát itatták velünk. Addig nem kaptunk vacsorát, míg a bögre gyantás italt nem fogyasztottuk el. Rövidesen megszűnt táborunkban a skorbut. Naponta kaptunk egy-egy gerezd fokhagymát is. A pénz megjelenésével elszaporodtak a lopások. A rabok munkájuk után fizetést kaptak, de a vorok csak lopás, rablás útján jutottak pénzhez. Fizetéskor egyszerűen odamentek a pénzért sorbanálló brigádhoz és követelték a részüket. 104
