Füzesi Miklós: Védegyeleti mozgalom Somogyban 1844-1847 - Iskola és levéltár 39. (Kaposvár, 1994)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS A korlátlan államhatalomra törő császári kormányzat gazdasági politikája, azon belül is a vámpolitika összeütközésbe került a magyar érdekekkel. A kormány "a haszontalan harmincadok által nyomja, nyomorgatja és szegényíti a magyar nemzetet. Már magában bosszantó és káros rendelés az, hogy az egy Kormány alatt lévő Tartományok között vámok állanak, azonban a mód és a rend a mint azok organizálva vannak, az érzést felborzasztják"

1 tartalmazza egy már 1833ban útjára bocsátott, ismeretlen szerzőtől származó röpirat. A belső vámrendszer okozta hátrányok megszüntetését a liberális ellenzék az 1843-44-es pozsonyi országgyűlésen kezdeményezte. A protekcionista külkereskedelem elveinek megfelelően a magyar ipart is védő vámok kialakítását szorgalmazta. A siker azonban annyira kilátástalan volt, hogy a követi táblán, a választ meg sem várva, Perczel Mór egy lelkes csapat élén, elérkezettnek látta az időt az országos védegylet létrehozására. Perczeínek már volt ilyen irányú tapasztalata. Amikor Kossuth egy hírlapi cikkben felvetette egy védegyletszerű mozgalom létrehozását, akkor Perczelben az ötlet tovább érlelődött, majd szervező munkájának eredményeként Szekszárdon 1842. július 4-én megalakult a Tolnai VédEgylet. Létrehozását a gyapjútermelés ellentmondásossága váltotta ki. A gyapjú ugyanis olcsón külföldre vándorolt, ott feldolgozták, majd versenytárs hiányában drága pénzen visszakerült az országba. A veszteségek a kiviteli és a behozatali vámnál tovább nőttek. Észak - Amerika példáját vették alapul, ahol Angliának volt monopolhelyzete. A fellelkesült amerikaiak kitiltották a külföldi termékeket, s bár kezdetben darócruhában jártak, csakhamar vetélytársává váltak a régi ellenfélnek.

2 A Magyar Országos Védegylet létrehozásának tervezetéről Perczel 1844. augusztus 26-án számolt be Kossuthnak. Ekkor már az alapszabály és a megalakulási eljárás tervezetét készítették. Szándékukban állt Batthyány Kázmér és Teleky László, de különösen Kossuth Lajos megnyerése.

3 Az alakuló választmány 1844. szeptember 8-án ült össze, melynek elnöke az ügynek időközben már megnyert Batthyány lett. Batthyány hívta meg aztán a következő választmányi ülésre Kossuthot Pozsonyba, aki a meghívásnak október 4-én eleget is tett. Időközben szeptember 22-én megfogalmazták az országgyűlés rendjeihez címzett kérelmet, az egyesülés elismerésére, illetőleg az országgyűlés termének az átengedését az alakuló közgyűlés céljára. Az 1844. október 6-án tartott alakuló közgyűlésen Batthyányi az egyesület elnökévé, Telekit alelnökévé, Kossuthot pedig igazgatójává választották.

4 Az alapszabály megfogalmazása szerint az Országos Védegylet célja: "A honi műipar emelése, s a pénz külföldre való szivárgásának a korlátozása." A cél elérése érdekében a tagok arra kötelezték magukat, hogy 1850. október l-ig csak hazai mesteremberekkel dolgoztatnak, külföldi iparcikkeket pedig, ha a lakóhelyükön magyar iparcikk kapható, nem vásárolnak, nem csináltatnak, nem használnak. Az előírások a családtagokra is vonatkoztak. Az egyesület költségeire, hat évre legalább egy ezüst húszast fizettek. A tagok részére előírtak toborozási kötelezettséget, legalább még egy tag beszervezését. Az egyesületi élet a gyűléseken folyt, melyet az alapszabály szerint havonta tartottak. Évente közgyűlésen számoltatták be a vezetőséget az elvégzett munkáról. Az egyesületnek a már említett közgyűlésen kívül volt egy igazgató választmánya, amely a kormányzási feladatokat látta el. Tagjai voltak az elnök, alelnök, igazgató, jegyző, pénztárnok és 55 választmányi tag. Az utóbbiak számát 1845 -ben felemelték. A vidéki osztályokat 50 személy beiratkozásával lehetett létrehozni. A vidéki osztályok a "Középponti Igazgató Választmánnyal" voltak kapcsolatban. A vidéki osztályok rendkívüli közgyűlést mindig összehívhattak. A vidéki osztályok kiadásait a tagok beírási díjainak a fele fedezte. A vidéki bizottságok vezetői az elnökök, jegyzők, pénztámokok, és legfeljebb hat vezetőségi tag voltak.

5