Füzesi Miklós: Védegyeleti mozgalom Somogyban 1844-1847 - Iskola és levéltár 39. (Kaposvár, 1994)

DOKUMENTUMOK - 9. Igazgató Választmányi Jelentés a' Védegyesületi Közgyűlésre

ügy több oldalroli megtámadása, gyanúsítása, s' itt ott törvényhatósági üldöztetése alkalmaival higgadt, és loyalis tanácsadással látá el, s' idő szerinti felszólítással, hogy a' kitűzött czélon kivül eső mezőre átkalandozástól bölcs óvatossággal tartózkodjanak; meghívá azokat a' közgyűlésre, s' mulasztás esetében figyelmezteté alapszabályi kötelességeik teljesítésére; ellátá egyesületi alapszabályokkal, iparköri utasítókkal, Gyáralapító társasági, s' egyéb aláírási ivekkel, ajtójegyekkel, s' óvásokkal a' csempészkedésen kapott kereskedők s' hamis firmát [cégjelzést] viselő árukra nézve. Különösen azon kötelességét, miszerint Pesten Iparmücsarnokot kelle létesítenie, eleitől fogva gondjai közé sorozó az Igazgató Választmány, miután ezen egyesületünk organizmusainak nélkülözhetetlen alkotó részét tevő intézetnek kezelését, az arra mindenek előtt felszólított keresk. társaság nagyobbszerű munkálkodásai miatt fel nem vállalá: Veísz B: helybeli nagykereskedő úrral szerződött az Igazgató Választmány olly feltétel alatt, hogy az Iparműcsarnokba letett gyártmányok árába 2% eladási dijt: ollyan de csak ollyan árukra, mellyeket saját felelőségökre hitelben ad ki, azon felül még 200-toli del credere-t [hitelezési költséget] számithasson, az ügyvezetési költségek az árukra, azoknak teriméje [ térfogat, kiterjedés] a' reájok fordítandó kisebb vagy nagyobb gond, s' a' külföldi gyártókkal kiállandó versenyhez képest arány szerint vettessenek ki, azoknak azonban 100.-tól 3%-tot túlhaladni semmi eseteben ne lehessen. A' szerződésnek, melly 1850.-ik év végéig fog tartani, ha csak attól Weisz B. ur 6 hónapi felmondás után önként vissza nem lép, különös gonddal volt az Igazgató Választmány, hogy ne a' magány nyerészkedés, hanem a' hazai ipar emelésének érdeke tartassék szem előtt, s' hogy ez érdekében az iparműcsarnok kezelője az Igazgató Választmánnyal mindenkor öszhangzólag, s' egyetértőleg működjék, melly czélra a' Választmány folytonos felügyelési, ellenőrködési és számviteli könyvekbe tekinthetési joga minél szigorúbban kiköttett. Gondoskodott továbbá az Igazgató Választmány arról is, mit az Iparműcsarnok legjótékonyabb oldalának hisz, hogy tudni illik a' hazai gyárnokok, kik készítményeiket az Iparműcsarnokba eladás végett beküldik, azonnal a' beküldéskor olcsó előlegezést nyerhessenek. Minthogy azonban a' Védegylet pénztár állapotja meg nem engedi, hogy ezen olcsó előlegezésekre megkívántató tetemesbb összeget maga a' Védegyesület adhassa az Iparműcsarnoknak, Weisz B. urnák pedig saját pénzét olcsó kamatra előlegezni kedve nem volt, az Iparműcsarnoknak épen e' legfontosabb, s' a ' gyárakra nézve legjótékonyabb oldala maradt volna el, ha Egyesületünk Elnöke Gróf Batthyány Kázmér saját pénztárából 10 000 pengő forintot kölcsönözni nem szíveskedik, s' az iparműcsarnok segédeimezésére felszóllitott Védegyesületi osztályok az aláírási dijak szabad rendelkezésők alatt maradt fele részéből néhány 100 forintot e' czélra fel nem ajánlanak. Az iparműcsarnok tehát megkezdte működését, azonban az előlegezésekre fordítható pénz csekélysége, a' neki tanyául szolgáló hely nem eléggé csábító minősége, s' részint talán a' vezetésére szerződött umak egyéb tárgyakkali elfoglaltsága mellett is nem olly sikerrel folytattatott, mint milyen által az Igazgatóság az ezen ügyben tett fáradozásaiért magát jutalmazva érezhette volna. Az Iparműcsarnok összes forgalma mai napig nem megy 20 000. pengő forintra, holott példának okáért Nagy Jósef kereskedő urnák csupán szövetekre kiterjesztett, s' minden egyesületi felszóllitás és segédhatás nélkül felállított hazai raktárában ollykor egy nap forgalma is túlhaladott 2 000 pengő forintot. Az Iparműcsarnoknak a' kinem elégítő álapota, melly leginkább annak tulajdonitható, hogy az Intézet keveset előlegezhet, éppen nem hitelez, s' nagy részint olly czikkeket vesz fel, mellyeket a' gyártók másuton élnem adhatnak, s' mellyek időszerinti kelendőséggel nem birnak, arra hozta az Igazgató Választmányt, hogy egy a' gyárak és kereskedők közt közvetítőül szolgáló 5 pengő forintos apró részvényekben legalább 100 000 pengő forint tőkére alapított Iparműtár, vagy is Iparárda-egyletet hozzon javaslatba, mellynek alapszabályai javaslatát saját választmánya által kidolgoztatván, ezeket elfogadás, és életbe léptetés végett a' testvér Iparegyesületnek átadá. E' társaság, mellynek létesítését az Igazgató Választmány hihetőleg a' második védegyleti év legelső, s ' legfontosabb teendőjének fogja tekinteni, ha kellő pénzerővel s' kiterjedésben remény szerint életbe léphet, a' mostani kisebbszerű Iparrműcsarnokot hihetőleg