Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)

I. A honfoglalás kora (895-1000) - 2. A honfoglalás a források alapján

Véleményünk szerint az emeli ki és teszi rendkívülivé a somogyi Bogát és Bő helyneveket, hogy a későbbi megyeközpontok, egyházi és közigazgatási székhelyek (főesperességi központok) közelében, illetőleg közvetlen mellette találhatók.

Ki volt, ki lehetett egyáltalán Bogát és a Bő nemzetségre utaló Bő (Bev, Bew?) A gazdag jelentésű Bogát (ha személynév!) Bulcsú apjaként is szerepel. E szerint a harmadik magyar méltóság, a karchas (bírói) cím birtokosa is. Egyes történészek szerint Bogát a külföldi forrásokban a 921-es év körül említett Bugát rexszel azonos. Liudprand cremonai püspök írja ugyanis, hogy “a magyarok Veranába érkezett két “királya”, Dursac és Bugát jó barátságban volt Berengár királlyal, akinek kérésére megtámadták itáliai ellenségeit”. Ez a Bogát pedig - a Zala és Veszprém vármegyékben birtokos - bizánci kereszténységű Bulcsúk köréhez sorolható. A két későbbi somogyi megyeközpont: Somogyvár és Segesd közelében lévő Bogát helynevek pedig a korai megtelepülésének,. az itt kialakított udvarhelyeinek a helynévi emlékei. Bogát vezér itteni megszállására még a X. század elején, vagy az első felében kerülhetett sor. Végső soron Somogy - eddig ismert - első megszállójának Bugát, Bagát, Bogát (Karchas) tartható. Vagyis az Árpádok, de Koppány előtt jóval Somogyvár és Segesd - a hozzátartozó területekkel - Bogáték birtokában lehetett.

Nagyon fontos a másik, a Somogyjád határában Edde-Alsó-Bogát-tó 1, vagyis Bogát kori udvarhelyétől 4-5 km-re Ny-ra szereplő Árpád- és középkori települést (még korábbi udvarhelyet!) jelölő Bev (Bő) helynév. Hiszen ez a Bő szó a helynevek felhasználásában túl óvatos Kristó Gyula, Makk Ferenc - Szegfű László szerint is - az ölbő és más helyneveinkben maradt fenn. Az ölbő előtagjában a török nép, törzs, nemzetség szó, míg a másikban a török méltóságot jelölő, korábban gazdag, tehetős jelentésű bő szavunk szerepel.

Györffy György feldolgozásában Bő szavunk - a Bogáthoz hasonlóan - gazdagot is jelent. S jelöli egyben a törzsfótől, az úrtól függő nemzetségföket, jelen esetben a gazdag, a tehetős, a Bogát települése melletti nemzetségfó korai bodrogi (bői) települését, központját.

Kikhez tudjuk kötni ezt a Somogyjád-Bodrog határában szereplő Bev (Bő), a nemzetségiét jelentő települést? S vajon az egymás közelében lévő Bogát, Bugát (úrhoz), rexhez vagy karchashoz tartozó és a Bő (nemzetségfó), jelenleg Alsó-Bű között lehet-e más összefüggés is?

Szabó János Győző a hevesi várispánság környékén lévő középkori települések, köztük a Bő vizsgálatakor több fontos megállapítást tesz: “sok korai megyénkben, nemzetségeink első szállásterületén, kimutatható a Bő helynév, amely eredetileg a nemzetségiének (és a családját kiszolgáló népnek) volt a szállásterülete. Tehát a mai Szárazbő pusztán... kereshetjük a vidéket uraló nemzetségié egyik faluját”. Az Árpád-kori tiszta személynévi helynevek egy része világosan utal az első megtelepülések szállására is.

Ugyanakkor Anonymus szerint Veszprém megye eredetileg Ősbő vezér tulajdona volt. A somogyi vármegyeszervezet kialakulását is vizsgáló Györffy György szerint “a Balaton és a Dráva vízi vidékéhez tartozó Somogybán a Bő nemzetség tekinthető ősfoglalónak. Az itt meglévő török eredetű magyar Bűy nemzetségfó szavak semmi esetre sem mutatnak az Árpádokhoz tartozó ősbirtokosokra. Ezek szerint is ez a Bő lehetett Somogybán Bodrog-Büpuszta, Sávoly-Kisbő és Böhönye esetében a Bogát vezérhez kapcsolható egyik ősfoglaló nemzetségié.

Véleményünk szerint Bogát-Bulcsú-Lél (Balatonlelle) kíséretéhez sorolható Bő lehetett a Somogy első ismert nemzetségének a vezetője. Vagyis a helynevek, a korai forrásadatok alapján Somogy eddig ismert legkorábbi nemzetségi központjának a Bodrog-Büi (a régi bői) tartható.

Hogyan kerülhettek ezek a Bogát-Bő-Bulcsú udvarhelyek, központi helyek az Árpád-ház kezébe? Néhány történész és régész végeménye szerint Fájsz Árpád-házi herceg, illetőleg fejedelem a X. század közepén alakíthatta ki központját Somogyvártól ÉNy-ra 10-12 km-re (Somogyfajsz). Vajon fokozatosan, vagy egyszerre került át a Bogát, Bő népek fölötti fennhatóság is az ő,

10