Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
III. Somogy az Árpád-korban (1100-1300-as évek) - 5. Az Árpád-kori gazdasági szervezet, az ún. városi fejlődés jellemzői Somogyban
Kutatásaink révén Somogy eddig feltárt központjainak az Árpár-kori és a XIV-XV. századi temetőanyaga a Magyarországról ezideig ismert hasonló korú régészeti és művelődéstörténeti köréhez sorolható. 5. Az Árpád-kori gazdasági szervezet, az ún. városi fejlődés jellemzői Somogybán a/ Földművelés, szántás és a bencés birtokgazdálkodás Ezekben a századokban a településekkel kapcsolatban több fogalom szerepel, így a mansio, a terra, a predium és a villa. A középkori latin mansus és szórokonai (mansio stb.) eleinte csak magát a belső telket, tehát a házat, udvart, kertet jelölték. A servus, azaz a szolga állapotú földművelő paraszt csak a házbirtokhoz, a tűzhelyhez kapott jogot. Egyéni birtokjoggal nem rendelkezett a külső, mezőbeli földeken. Ez a föld a szolga művelésében, de a földesúr tulajdonában volt. Az ilyen föld nem tartozott a telekhez, vagyis a mczőbeli földet a birtokos bármikor elvehette vagy más szolgának adhatta művelésbe. Ebből az állapotból alakult ki - a feudalizmus fejlődése során, a XI-XII. században - a földesúri, így az egyházi magángazdaság, üzem, pl. a praedium. Szárszó, Teleki, Losta praediumok, mint Magyarországon általában a XI-XIII. században, olyan földesúri gazdasági telepet, üzemet jelöltek, amelyeket a földesúr (jelen esetben a tihanyi apátság) maga tarthatott fenn. Kezdetben a földesúr saját eszközeivel folytatott mezőgazdasági munkát rabszolga-szolga eredetű munkaerőkkel. Ezek a servik (mint 1211-ben az igali birtokon) a XIII. századra más, kedvező jogállású, házas-földes szolgákká váltak. így ezek a servik később a szolgáltató falvak lakóihoz lettek hasonlóak. A szolgáltató falvak lakói pedig - amint Szántód esetében is láttuk - a XIII. század elejére udvarnok kategóriába kerültek. A praediummal szemben a magyar középkor okleveles gyakorlatában a villa a falut jelenti. Ennek a szónak az oklevélbeli használata mellett ismertek azok a birtokjogi viszonyt kifejező elnevezések is, amelyek egy-egy villában, azaz faluban, mint Szárszón vagy Telekiben, a tihanyi apátság földjét vagy üzemét jelölték. így szerepelt praedium Teleki, praedium Szárszó, amely a Telekiben, illetőleg Szárszó falun belül az apátság magánüzemére utal. Vagy másik eset, amikor a pannonhalmi apátság birtokai között 1093-ban megtalálható egy újabb jelölés: a loca Keurisheg (Kőröshegy), amely utóbb faluként tűnik fel. A tihanyi apátság birtokai között 1055-ben több locus, azaz hely szerepelt. Szabó István szerint ezeken a helyeken esetleg település, falu is lehetett. A locusnak mondott Tihanyi-félszigeten nemsokára már Apátfalvát említik. S ezen a locuson a falu már 1055-ben minden bizonnyal megvolt. A locus tehát forrásainkban földrajzi helyként is szerepelhetett, de ugyanakkor ez a hely jószerével már /ő/n.is lehetett. így érthető a Kak-Szarma locus, a Holovógy hely, a 1 ocus Gyisznó, szemben a villa Fokkal és a Zarozo (Szárszó)-val. Később a Kak-Szarma, illetőleg a Holovógy helyen jött létre Szántó(d) és a Töreki villa, valamint a. Losta praedium, majd a villa. Az 1211-ben említett terra Somard, Somard föld pedig valószínűleg csak a falunak egy részét jelölte. Ez a terra, vagy birtok mégis teljes falu nevét viselte. Lakták is és feltehetően temploma is lehetett. 57
