Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
III. Somogy az Árpád-korban (1100-1300-as évek) - 2. Nemzetségi központok kutatása (Bodrog-Bü és Babócsa)
Segesdi királynéi központ régészeti feltárása Mi maradt meg Segesd jelentős államalapítás kori, illetőleg a későbbi történeti emlékeiből? Mit sikerült az elsősorban régészeti módszerekkel folytatott kutatásaink révén innen megmenteni és a felszínre : ózni? Különböző terepbejárási, topográfiai szondázó adatok segítségével, már 1981-ben feltárásokat kezdtünk, a mai római katolikus egyház mellett, a Várhegyen. Már az ásatásunk kezdetén megtaláltuk az addig ismeretlen Árpád-kori vár sáncárkait. Ennek alapján 1984-ben - geodéziai felmérések segítségével - pontosan kiszerkeszthettük a korai földvár területét. A várral kapcsolatos véleményünket egy korábbi fejezetben már részletesebben ismertettük. (Bonyolította a vár helyzetét, hogy föléje épült az a nagyobb méretű törökkori palánkvár is, amely a XVIII. század közepe táján, a ma is meglévő ferences kolostor és a templom építésénél szinte teljesen elpusztult.) Nem lehet szólnunk itt részletesen a feltáráskor talált későközépkori temetőről, a kápolnahelyről, valamint a vele szemben a József Attila utca másik felében húzódó nagyméretű Árpád-kori temetőről és azok leleteiről. Ellenben meg kell említenünk az 1982-1985 között feltárt segesdi mezővárost, ahol eredetileg a X-XI. századi földvár, majd az Árpád-kori civitas, a város létezhetett. 1984 nyarán a vár alatt lévő területen megtaláltuk, majd teljesen fel is tártuk a város központjában lévő egyik gótikus palatium (palota), illetőleg a curia pincerendszerét. Majd később előkerültek a város, később mezőváros kiemelt jogállású, exemptus plébániaegyházának a maradványai is. (A nem a veszprémi püspökhöz tartozó, hanem a kiemelten közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá rendelt templomnak a romjai). Az ötéves kutatómunkánk során feltártuk a királynéi város, a későbbi mezőváros központját is. Az ott lévő plébániaegyházzal, temetővel és a piactér környékén álló kúriákkal, palotákkal, a különböző gazdasági épületekkel együtt. Ezt az 500x300 m-es, tehát jelentős nagyságú téglalap alakú városmagot vették körbe az egyszerű épületek, köztük a paticsos, a sövényfonatos jobbágyházak utcasorai. Ezek alapján úgy érezzük, hogy világosan rekonstruálható Segesd Árpád-kori és középkori településképe, illetőleg városképe. A mai Felsösegesden (XVIII. sz-i Segesd-várori) állt az Árpád-korban a királynéi központ, rezidencia. Ez az Árpád-korban is jó stratégiai fekvésű különböző építményekkel, valószínűleg lakótornyokkal is ellátott királyi, királynéi vár, castrum lehetett. Alatta a Váralja nevű részen a civitas, a város házaival, templomával, illetőleg más épületeivel. A várban királyi, főúri rezidenciális kápolna, közelében pedig, tőle D-re Árpád-kori templom, temető és más építmények is létezhettek. (Ezek kutatásáról a templomok, a temetők régészeti azonosításánál más fejezetben kívánunk szólni). 2. Nemzetségi központok kutatása (Bodrog-Bü és Babócsa) a/ Egy korai (X-XIII. századi) somogyi magyar nemzetség, a Bő központja A középkorban a XIII. sz-tól már írásos források is említik a Bő faluban élő, a Bő nemzetséghez tartozó tagokat, illetőleg az ottani kolostort. 1234-ben szerepel először comes Ysiph, vagyis Izséb ispán, de Villa Bún, azaz Bő faluban. A nemzetség valójában I. Jánostól (XII. sz. vége - XIII. sz. eleje) követhető nyomon. Világosan látszik, hogy az ún. “Ős” János neve legkedveltebb. 38
