Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)

I. A honfoglalás kora (895-1000) - 2. A honfoglalás a források alapján

A legutóbbi időkig Koppányi és “nemzetségét” tartották ilyen ősfoglalónak Somogybán. Számtalan - többnyire vitatott - vélemény alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy az Árpádokkal rokon Koppány milyen területet, dukátust, azaz hercegséget kapott, és egyáltalán kitől örökölte a területet, valamint a vezető, duxi címet. Apjától, Tar Szórendtől vagy a régebbi, az Árpádokkal rokon (?) ősfoglalóktól.

A korszakkal foglalkozó Györffy György szerint egy-egy megyében, illetőleg a korai vármegyében egy-egy, köztük Somogybán is egy-egy nemzetség lehetett az ősfoglaló. Ugyanakkor Györffy a nemzetségek ismérveit, jellemzőit abban látja, hogy “valamely nagynevű őstől származtatják magukat, közös nemzetségnevük és címerük van, öröklött családi birtokukat nemzetségi jogon birtokolják, a nagyobb nemzetségek vagy kiemelkedő nemzetségtagok nemzetségi monostort építenek, ezt közösen birtokolják, s ide temetkeznek, illetőleg a jellegzetes személynevek ismétlődnek a nemzetségben”. Szerinte a X. századi nemzetségi szervezet folytatói bizonyos (középkori) nemzetségfoi genusok. Hasonló a véleménye Fügedi Eriknek, aki szerint a nemzetségi összetartozás tudata magyarországon nem a XIII. században született meg, már a honfoglalás előtt megvolt, s éppen a honfoglalás története, a vezéri nemzetségek totem-tisztelete volt a kifejezője.

Ezzel szemben Kristó Gyula úgy vélekedik, hogy “önmagában nehezen hihető, hogy a magyar állam megteremtésével együttjáró változások... alig éreztették volna hatásukat a magyar nemzetségi szervezeten, s hogy bizonyos nemzetségfoi genusok a X. századi nemzetségi szervezet folytatói lehetnének”.

Nem akarjuk és nem is lehet az érvek az ellenérvek összes változatát idézni, a lényeg az, hogy még számos történész és régész képvisel Magyarországon egymással ellentmondó nézeteket a fenti kérdésekben.

Honfoglaló törzsfóTi, nemzetségfők Somogybán

Somogy megye esetében a következő, a korai nemzetségi szervezetet is érintő, illetőleg a honfoglalással kapcsolatos témák megválaszolását tűztük ki kutatási célul. Kérdéseink két kiemelt csoportban határozhatók meg.

1. Az Árpádok szállták-e meg területünket 900 után? Vajon Somogy megye nem egy nemzetségi területből alakult át vármegyévé! Ha nem az Árpádok, akkor viszont ki lehetett a megszálló, illetőleg a megye első névszerint ismert honfoglaló nemzetsége? Meghatározható-e ez a nemzetség egyáltalán a jelenlegi kutatásaink alapján?

2. A megye honfoglaló nemzetsége (vagy legalább a neve!) a középkor folyamán fellelhető-e a megye nemzetségei között? Ha igen lehet-e valamilyen “folyamatosságot'' találni a X. századi és a középkori azonos nevű nemzetség között? Megtalálható, azonosítható-e ez a nemzetségi központ, illetőleg a nemzetségi monostor és a temetője?

Ezekre - az általunk lényegesnek tartott - kérdésekre próbálunk a történeti és a régészeti forrásanyag komplex felhasználásával válaszolni. A különböző nézetektől, felfogásoktól függetlenül, kutatásaink alapján arra az eredményre jutottunk, hogy szerintünk nem az Árpádok lehetettek Somogy első megszállói! Erre bizonyíték például a két későbbi megyeközpont: Somogyvár és Segesd közelében megtalálható Bogát (Bagag, Bagat, Bagath) és Bő (Böhönye) helynév, illetőleg feltételezhető udvarhely. Ez a helynév Edde környékéről Bagagkénl már 1093-ból, Segesd környékéről pedig Bogaiként 1229-ből, tehát viszonylag a korai időből ismert.

Az Edde-Somogyjádhoz tartozó Alsó-Bogát közelében, tőle 4 km-re nyugatra pedig a Bő (Bev) helynév szerepel 1229-ből, illetőleg a Sávoly mellé Kysbuv, Bew településre 1409-ből és 1417-ből tudunk adatokat.

9