Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
Államosítási törekvések
-43 irtották aggasztónak. Ennek ellenére nemzeti okokból állami iskola léíesít&ét szorgalmazták. A községben egy egytanítós, államsegélyes, községi, magyar tanítási nyelvű népiskola volt, melyei 239 mindennapos tanköteles látogatott A nagyatádi járásban mindössze három községben merült föl az iskola lállamosításának gondolata. A nagyobbrészt horvát ajkú Heresznye magyar lakossága nem növekedett sőt a két utoL>ó népszámlálás tükrében vizsgálva csökkent A magyarul tudók száma viszont emelkedett A községben a vizsgálat idején egy róm. kath. jellegű, államilag segélyezett, magyar-horvát tannyelvű iskola működött 109 tanulóval S mivel a helységben az írni-olvasni tudás is alacsony fokon állt szükségesnek tartották az iskola államosítását Vízváron a horvát anyanyelvű lakosság volt túlsúlyban (940 fó), s a felmérést végzők sajnálattal konstatálták azt a tényt, hogy a magyar anyanyelvű lakosság száma úgy abszolút számot, mint százalékos arányt tekintve hanyatlott, s a magyarul tudók száma is csak némi javulást mutatott A községnek egy róm. kath. jellegű, de államilag és községileg és községileg segélyezett magyar tannyelvű iskolája volt, ahol két tanító oktatott 167 tanulót és igen jelentékeny volt azok száma, akik egyáltalán nem jártak iskolába. A szomszédos Bélaváron a magyar anyanyelvű lakosság (427 fó) volt többségben a nagyszámú (326 fő) horvát kisebbség mellett. A jelentés szerint a magyarok és a magyarul tudók száma is szépen gyarapodott, az iskola ügyeit is kielégítőnek találták. A község róm. kath. jellegű, magyar tannyelvű népiskolájában a 94 tanulót két tanító oktatta. Az iskola államosítását a szlavóniai határ közelsége miatt tartották szükségesnek, ami a vélemények szerint amúgy sem járt volna nagy áldozattal, tekintve, hogy az iskola 800 korona állami és 320 korona községi segélyt élvezett. A csurgói járás 7 községében tartották fontosnak az iskolák államivá tételét. Bár a ’kijelölt" községek közül 5 tisztán magyar lakosságú volt, kettő esetében érdemes részletesebben is megismerkedni az okokkal, hiszen a magyarság Dráván-túli pozíciójának megerősítésében szántak nekik fontos szerepet Udvarhely község (tisztán magyar) szemben feküdt a horvátországi (Belovár-Kőrös megyei), de szintén Dráván innen fekvő jelentékeny számú magyarsággal bíró Zsdála faluval. Ott addig a magyar hatóságoknak politikai nehézségek miatt Julián iskolát nem sikerült állítani Ennél fogva a Zsdálától 3- 4 km távolságra fekvő udvarhely népoktatás ügye - ami a jelentés készülése idején kielégítőnek sem volt mondható - különös fontosságra tett szert, így a fejlesztése szükségessé vált Udvarhelyen ez idő tájt egy kéttanítós magyar nyelvű róm. kath. jellegű iskola működött 129 tanulóval, de mintegy 20 gyermek nem járt iskolába. Ez is, és a református iskolai is államsegélyes volt Berzence vegyes nemzetiségű község volt A 3665 lakosból 2826 magyar anyanyelvű volt a többi 839 pedig horvát. Igen fontos közlekedési csomópont volt a három irányba menő vármegyei utak találkozási pontja, melyek közül az egyik út Horvátországba, a Dráván innen fekvő Gola községbe vezetett A jelentés szerint 1890-hez képest a magyarság százalékos aránya jelentősen romlott (97,6 %-ról 77,2 %- ra), a magyarul tudók száma pedig úgyszólván alig változott (98,9 %-ról 97,1 %-ra csökkent). A jelenséget azzal magyarázták, hogy a magyar anyanyelvűeknek kimutatottak számában található nagy különbség itt is a két népszámlálásnál követett eltérő felfogás eredménye. A felmérés készítője szerint a község lakosságának egy része olyan stádiumban volt, hogy magyarnak is horvátnak is vehető volt Ezért is különösen szükségesnek és sürgősnek tartották a községben a népiskolák nemzeti irányba történő fejlesztését. Kívánatosnak tartották, hogy a községben lévő három felekezeti iskolát (egy egytanítós református 79 tanulóval, egy róm. kath. magyar-horvát tannyelvű 134 tanulóval és két tanítóval és egy róm. kath. jellegű, magyar tannyelvű 299 tanulóval és négy tanítóval) egységes állami iskolává szervezzék, legalább 8 tanítóval. Meg kell jegyezni, hogy a két róm. kath. iskola együttesen 5000 korona községi segélyt élvezett, amely az összes iskolai szükségletnek jóval több mint a felét tette ki. Javasolták az állami iskola megszervezését Gyékényesen is, Horvátország közelsége miatt. Zákány községben a nem egészen kielégítő népoktatás vetette föl az állami iskola megszervezésének
