Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
Államosítási törekvések
-41 A tanfelügyelő járásonként és községenként a következőképpen részletezte az iskolák államosításának szükségességét. A szigetvári járásban, 1096 lakost számláló Sztára községben elsőrendű feladatnak tartották az iskola államosítását. A Drávához közel eső község stagnáló magyar kisebbséggel (302 fő) rendelkezett az írni-olvasni tudás nagyon gyenge fokon állt, a lakosság 54 %-a analfabéta volt Sztárán a római kát. jellegű, magyar tannyelvű, 92 tankötelest befogadó uradalmi iskolán kívül működött egy kéttanítós, ugyancsak római katholikus magyar tannyelvű népiskola, 128 tanulóval. Ez utóbbi államosítását szorgalmazták a magyarosodás és az általános műveltség előmozdítása érdekében. Elsőrendű fontosságúnak tartották Drávakeresztúr iskolájának államosítását is. A szlavón határ közelében fekvő kisközségben stagnált a magyar lakosság száma, a hozzákapcsolt Révfaluban pedig az 1890-es népszámláláshoz képest csökkent a magyar anyanyelvűek száma. Az írai-olvasni tudás itt is nagyon alacsony szinten állt. A római katholikus felekezetű, magyar tannyelvű népiskolájában 73 mindennapos tanköteles járt. Az államosítást a magyarság megerősítése tette szükségessé. A tiszta magyar lakosú Drávafokon és a hozzácsatolt Markócon a lakosok terheit kívánták mérsékelni akkor, amikor javasolták az állami iskola megszervezését Ugyancsak államosítani kívánták a szigetvári járás két jelentős német kisebbséggel rendelkező község, Endrőc és Teklafalu iskoláját. A századfordulóra mindkét faluban nőtt a németek száma, de növekedett a magyarul beszélők száma is. Magyar tannyelvű községi iskoláik állami kezelésbe vételét a magyarság megerősítése miatt szorgalmazták. A barcsi járás területén 11 község került föl az államosítandók listájára. Drávaszentmárton 1728 lakosából 113 fő volt magyar. A községben úgy a magyar anyanyelvűek, mint a magyarul tudók száma jelentékenyen csökkent Minthogy Drávaszentmártonban az írni-olvasni tudás is rendkívül alacsony fokon állt (a lakosságnak csupán 41,2 %-a tudott írni-olvasni), s a róm. kath. hitfelekezetű, magyar-horvát tannyelvű, 280 tanulót befogadó népiskolája amúgy is államsegélyes volt, sürgették annak államivá szervezését. Nemzetiségi okokkal és az írni-olvasni tudás gyengeségével indokolták a horvát ajkú Szentborbás részben a magyarság kultúrájának emelése érdekében: 10. Endrőc szigetvári járás 11. Pálfalu barcsi járás 12. Barcs ' " 13. Babócsa " " 14. Bélavár nagyatádi járás 15. Berzence csurgói járás III. Jelentékeny, vagy lesgalább is számottevő magyar kisebbséggel bíró községek, amelyekben a magyarság védelme és megerősítése tette volna szükségessé állami iskola létesítését: 16. Sztára szigetvárijárás 17. Drávakeresztúr (Révfaluval) " " 18. Teklafalu 19. Drávaszentmárton barcsi járás 20. Szentborbás ’ " 21. Lakócsa 22. Tótújfalu 23. Potony ’ 24. Bolhó 25. Heresznye nagyatádi járás 26. Vízvár 27. Belezna " "
