Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
Államosítási törekvések
-40 1906-ban igen részletes felmérés készttlt az államosítás addigi eredményeiről ill. azon községekről, melyekben az államosítás szükségessé válL(i05) Somogy megye területén 1906-ig csak néhány állami iskolát állítottak: Kaposváron egy nagy, 35 tanítós elemi iskolát, a kaposvári járásban Bárdszerászló községben és a Kadarkúthoz tartozó Kő- kúttapazd-telepen, továbbá Nagyatádon, Csurgón és Inke községben, valamint a lengyeltóti járásban Szőllősldslakon egy egészen kicsi, egy tanítós állami iskolát. Állami iskoláknak nagyobb számban való felállítását Somogy legnagyobb részén sem tanügyi, sem nemzeti szempontból nem tartották szükségesnek. Tanügyi szempontból nem tartották szükségesnek, mert úgy látták, a vármegye lakossága körében az általános műveltség legfőbb ismérve, az ími-olvasni tudás az országos átlagnál jóval kedvezőbb; de nemzeti szempontból sem, mivel Somogy népessége túlnyomóan magyar nyelvű, ”s a megyében található kis nemzetiségű szigetek a magyarságnak oly nagy tömegével vannak körülvéve, hogy ezeknek a magyarságba leendő beolvadása, minden különös állami beavatkozás nélkül is csak idő kérdése." Kivételnek csak a vármegyének Belovár-Kőrös-Verőce horvát-szlavon vármegyékkel határos déli részét tekintették. "Somogy vármegyének a nevezett vármegyékkel való élénk népcseréjénél fogva ugyanis fontos nemzeti érdek, hogy a Horvát-Szlavon országgal határos magyar horvát népességű községekben a népoktatás magyar nemzeti szempontból feltétlenül megbízható kezekben legyen letéve, de nagy fontossággal bír az is, hogy a horvát-szlavon határ közelében levő tiszta magyar vagy túlnyomóan magyar többségű községekben a népoktatás minden tekintetben kifogástalan, lehetőleg magas színvonalon álljon, hogy ez a községekben Horvát-Szlavon országba költöző magyarság Horvát- Szlavon országban is azonnal biztosabban állhassa meg a helyét." Somogynak ezen a részén az írni és olvasni tudás sokkal gyengébb fokon állt mint a megye többi részén. S annak ellenére, hogy az iskolák tannyelvét mindenütt tiszta magyarnak, vagy legalább magyar-horvátnak jelezték, jelentősen csökkent a magyar anyanyelvűek száma még azokban a községekben is, amelyekben már 10 és 20 évvel ezelőtt az összes lakosság 80-90 %-a tudott magyarul beszélni. Viszont volt több olyan község, ahol a magyar nyelvűek száma növekedett rohamosan. Mindkét irányú jelenségre megtalálták a magyarázatot, nevezetesen azt, hogy a horvátság olyan átmeneti stádiumban van, melyből lehetséges a teljes magyarosodás, ugyanakkor "fenn áll a visszahorvátosodás veszélye is." A felsorolt okok alapján állami iskolák létesítését jobbára a felekezeti, kisebb részben a községi iskolák államosításával 27 községben tartották kívánatosnak Ezek valamennyien a horvát-szlavon határ mentén, vagy annak közelében feküdtek és az iskolák államosítása szempontjából három nagy csoportba voltak sorolhatók. I. Tiszta magyar ajkú községek, melyekben az állami iskola létesítése a magyarság kultúrájának emelése érdekében volt szükséges: 1. Drávafok (Markóccal együtt) 2. Gárdony 3. Drávatamási 4. Péterhida 5. Udvarhely 6. Gyékényes 7. Zákány 8. órtilos 9. Bükkösd szigetvári járás barcsi járás ff ff ff ff csurgói járás ff ff ff ff ff ff ff ff II. Jelentékeny magyar többséggel bíró községek, amelyekben a magyarosodás teljes befejezése és
