Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)

Államosítási törekvések

-38 szükségessé az elemi iskolák állami kezelésbe vételét ill. állami népiskolák feláll!tását.(99) Mint kitűnik a tisztán magyarajkú községek elodázhatatlannak tűnő államosítása mellett a nemzetiségek lakta községek közül elsősorban és szinte kizárólag a Dráva menti ill. a horvát-szlavón határszélhez közel eső községek róm. kath. felekezetű iskoláinak államosítását szorgalmazták, ami ellen - amint az várható volt - a pécsi püspök Hetyei Sámuel élénken tiltakozott.

'Mióta a pécsi egyházmegye kormányzását átvettem, azóta a szigetvári esperességi kerület dráva- parti plébánosaitól folyton érkeznek hozzánk panaszok Somogy megye kir. tanfelügyelőségének - a szentesített népoktatási törvény intencziójával ellentétes azon eljárásról, hogy a róm. kath. jellegű elemi iskolát a törvényhatósági hivatalos közegnek, a járás főbírójának közreműködésével és az egyházmegyei hatóságnak teljes mellőzése - és megkerülésével minden áron államosítani akarja, a királyi tanfelügyelőség ezen eljárása ellen midőn tiltakozó szavakat emelem, egyúttal tisztelettel és bizalommal kérem Méltóságokat, hogy a kir. tanfelügyelőség ezen - semmiképpen sem indokolt eljárásnak határt szabni méltóztassék. "(too)

Hetyei tiltakozó levelére a főispán válasza igen hamar megszületett Philippovich segédtanfelügyelő tollából, amiből az derült ki, hogy a Dráva-parti róm. kath. jellegű népiskolák államosítására a tárgyalásokat a VKM utasítására kezdték meg, még pedig azon körülményből kifolyólag, hogy Olay Lajos, a szigetvári kerület országgyűlési képviselője, választókerülete több községének, nevezetesen Lakócsa, Potony, Tótújfalu, Szentborbás, Dróvaszentmárton, Dróvakeresztúr, Révfalu és Sztára községeknek közismert szegénységét, horvát nemzetiségét s a felekezeti vagy községi iskolák fenntartása folytán rájuk nehezedő óriási teher elviselhetetlenségét a miniszter előtt föltárta, s a nevezett községek lakosságával előzetesen folytatott megbeszélések alapján kérte iskoláik államosítását

A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kérelmet méltányosnak, indokoltnak találta, s rendeletben utasította Somogyvármegye kir. tanfelügyelőjét a tárgyalások megkezdésére. Lakócsa, Tótújfalu, Sztára községekben - melyekben községi jellegű népiskolák voltak - keresztül vihetőnek tartották az államosítást, míg a többi, róm. kath. hitfelekezetű iskolák államosítását - noha a dróvaszentmártoni róm. kath. hitközség iskolája államosítása mellett nyilatkozott - a pécsi püspökség véleményét szem előtt tartva, keresztülvihetetlennek tartották.

Somogy megye törvényhatósága a drávaparti községek iskoláinak államosítását valóságos nemzeti érdeknek tartotta, s a főispán levelében felszólította a püspökséget, hogy buzdítsanak a felekezeti iskolák állami kezelésbe vétele mellett, mely a hívek anyagi helyzetének könnyítésén kívül a vallás s az erkölcs erősítését is szolgálta volna, s ezzel együtt a 'horvát-szlavon országok részéről fenyegetett magyar róm. kath. községek" megerősítését és megszilárdítását is.(ioi)

Hetyei Sámuel felháborodással vette tudomásul Tallián főispán átiratát

*...E nagybecsű átiratban Méltóságod arra szólít fel, hogy a Dráva-parti róm. kath. elemi iskolák államosítását nemcsak, hogy ne ellenezzem, hanem hogy egyházi hatósági tisztemből kifolyólag híveimre és azok lelkészeire búzdítólag hassak az iskoláknak államivá leendő átalakításában.*

Ez nem jelenti azt, hogy Hetyei nem tartotta volna fontosnak a Dróvamellélü horvátok magyarosodását, de azon a véleményen volt, hogy ez az iskolák felekezeti jellegének megtartása mellett is elérhető. A Dráva-parti hívek magyarosításánál nem kevésbé tartotta fontosnak a vallásos és erkölcsös nevelést, a hitéletet, melyre nem látott biztosítékot államosítás esetén. Úgy vélte, "ha az államkormány államosítási törekvései helyett az egyházmegyék fejeivel karöltve működnék közre, akkor úgy a hitélet, mint a magyarosítás fejlesztése tekintetében biztosabb és fényesebb siker lenne elérhető, így lenne ez elérhető a Dráva-parti plébániákban is*.

Olay fellépését csupán mesterkedésnek tartotta a püspökség. Szerinte 'csak a nép bizalmának saját részére való megnyerésére és szavazatának biztosítására tette azt az ígéretet, hogy az iskolák államosításával a nép terhein könnyítve lesz."

Továbbá sérelmezte, hogy a VKM nem tartotta szükségesnek azt, hogy az ez ügyben kiadott rendelkezéseiről tájékoztassa a "Dráva-parti hívek főpásztorát." (102)