Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
Magyar nyelv tanítása a nemzetiségi községek iskoláiban
-22 dűl a német tannyelvet használták a szorosadi, a szentlászlói, a miklósi katolikus, a gadácsi, az ecsenyi, a döröcskei evangélikus, és a bonnyai református iskolákban, a sztárai katolikus iskolában pedig a horvát nyelvet. Ezt követően az illetékes egyházi hatóságokhoz intézték felhívásukat: Nagy Sándorhoz Törökkop- pányba, Höbling Ignáchoz Szigetvárra, Schleining Károlyhoz Majsára és Mocsy Antalhoz Nagyszo- kolyba, hogy felügyeletük alatt álló nem magyar ajkú iskolákban a magyar nyelv használata és tanítása iránt intézkedjenek. Indoklásul Kovács Sebestyén Gyula, Somogy megye tanfelügyelője, a következőt fogalmazta meg: "A népoktatási törvény ugyan nem követeli ezt, de tekintve, hogy az államnyelv ismeretére a közéletben bármely nemzetiségű magyar állampolgárnak szüksége van, kivált megyénkben, hol a nem magyar nemzetiségű falvak elszigetelten állnak, s magyar elem által vannak körülvéve; a közigazgatási bizottság az illető nemzetiségek érdekében is hasznosnak tartja, hogy az állam nyelvét beszélni és írni megtanulják. Ami annál is kevesebb nehézséggel jár, mivel a nevezett (község, községek) felnőtt lakosai valamennyire tudnak is magyarul." A felhívás következtében a karádi kerületben, Szorosadon és Miklósiban a magyar nyelv tanítását azonnal elrendelték. Érdemes megjegyezni azt az ellenkező irányú törekvést, amikor 1878-ban Sántos község római katolikus iskolaszékének elnöke és gondnoka az iránt folyamodtak a közigazgatási bizottsághoz, hogy a községben lakó 25 német nyelvű család gyermekeire való tekintettel iskolájukban a német olvasás és írás rendeltessék el.(64) A tanfelügyelő 1877. január 8-án terjesztette a közigazgatási bizottság elé a megyei népnevelésügy 1876. évi állapotáról szóló jelentését. Eszerint a megye területén 369 iskola működött, a tankötelesek száma pedig 42.418 volt. Elemi iskolába ténylegesen 27.320 tanuló járt, ismétlő iskolába pedig 8.655. Anyanyelvre nézve a magyart 31.711, németet 2.769, tótot 137, horvátot 1.664 gyerek mondhatta magáénak. A 369 iskola közül 328 iskola tanítási nyelve magyar, 29-é német-magyar, 7-é horvát-magyar és 1 iskoláé pedig horvát volt.(65) Az egy évvel később született jelentés szerint a megye minden hatodik lakosa tanköteles volt, (44.857 fó). Ténylegesen 38.317 tanuló járt iskolába. Nemzetiségre nézve 33.030 magyar, 3.492 német, 258 tót 1.537 horvát tanuló látogatta az iskolákat, amelyekben a tannyelv magyar (332-ben), németmagyar (36-ban) és horvát-magyar (6-ban) volt Tehát a tisztán német és a tisztán horvát anyanyelvű iskolákat - papíron - 1877-re felszámolták. Kötelező tantárgyként az íráson, olvasáson kívül nyelvtant, földrajzot, "történetet" és számtant oktattak a tankerület majd minden iskolájában. Rajzot és "tomászatot" csak néhány helyen tanítottak, énektanítás, - kevés kivétellel - csak az egyházi énekek gépies betanításában állt. A következő esztendőben, 1878-ban 43.614-re csökkent a tankötelesek száma, akik közül 33.173 tanulónak magyar, 3,584 tanulónak német, 279-nek tót és 2.043-nak horvát volt az anyanyelve.(66) 1878. márciusában ideiglenes iskolalátogatókat nevezett Id a közoktatási minisztérium Nagy Pál földbirtokos (Pusztakovácsi, Buzsák, Táska, Tótszentpál, Varjaskér), Drubanovics Gyula földbirtokos (Nágocs, Zics, Németegres), Nagy Károly ügyvéd marcali lakos (Bize), id. Hegyessy Kálmán földbirtokos (Pálfalu, Lakócsa, Drávaszentmárton, Tótújfalu, Potony, Szentborbás, Németújfalu, Teklafalu, Endrőc, Sztára, Révfalu, Szülök), Koharics Ferenc magánzó szigetvári lakos (Boldogasszonyfa, Almamellék, Szentlászló, Tótkeresztúr, Szulimán, Hárságy, Németlukafa) személyében.( 67) Az iskolalátogatás célját Hegyessy megfogalmazta a "Somogy" hasábjain: "...Megteszem nemcsak azért, hogy a közoktatási állapotokról hű képet nyerjünk e vidékről és hogy ennek folytán - amennyiben lehetséges - némi következtetést vonhassunk a míveltségi fokozatra nézve, mely e polyglott népfajok közt megállapítható, hanem azért is, hogy számtanikig kimutassuk az arányosságot, mely a különböző népfajok köz: a népmozgalom tekintetében mutatkozik. "(68) Hegyessy Kálmán ideiglenes iskolalátogató 1878 nyarán 12 Drávamenti település 15 iskoláját látó
