Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)

A népiskolákról

-15 igen gyakran dúló - "vörheny, toroklob, szemcsés kötőhártyalob" - járványos betegségekre!(4i)

A vizsgált korszakban igen komoly problémaként jelentkezett a tankötelezettség, az iskolába járás megvalósítása.

A tankötelesek pontos számbavételére és a tankötelezettség végrehajtására a közigazgatási apparátus sajátos hatalmi eszközeivel jelentős eredményeket ért el, az iskolába járás rendjének, fegyelmének megszigorításában. A tanítók és a községi elöljáróságok jelentési kötelezettsége, fegyelmi felelőssége, a bírságolás és esetenként a kiszabott büntetések behajtásának általánossá válása meghozta az eredményét. Ám csakhamar ellentmondások jelentkeztek, hiszen az iskolák, az iskoláztatás feltételeinek javításához továbbra sem állt nagyobb anyagi bázis rendelkezésre, s ebből eredően - az iskolába járók gyarapodásával az iskolák kicsinek, a tanítók kevésnek bizonyultak, így a tankötelezettség objektív okoknál fogva sem volt megvalósítható.(42)

Továbbá gondot okozott a falvakban élők tömegeinek távolmaradása a népiskolától. "A nép ...hazánk legtöbb községében a népiskola iránt rideg közönnyel, mondhatnók ellenszenvvel viseltetik. "(42/a)

Az iskolábajárás számukra csak anyagi terhet jelentett, a gyermeki munkát nélkülözni nem tudó paraszti gazdálkodás számára ez keresetkiesést okozott, ill. télen a megfelelő ruhanemű, különösen a lábbeli hiány nehezítette az iskolába járást