Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
Somogy megye nemzetiségei
- 2 azt állítja, hogy a török hódoltságot megelőzően nincsenek itt délszláv települések. A délszlávok tömeges bevándorlása hazánk területére három különböző időszakban ment végbe, a XV. és a XVI. században, majd a török kiűzése után, az 1687-90-es években. A dráva menti horvát községek lakossága is növekedett.^) Az 1767-es úrbéri rendezések összesítésében a következő horvát többségű helységek szerepelnek: Agarév, Arács, Babócsa, Barcs, Berzence, Bodvica, Bolhó, Háromfa, Heresznye, Vízvár, Bélavár, Tarany.(6) Fényes Elek magyar-horvát mezővárosnak tartja Berzencét, magyar-horvát falunak többek közt Beleznát, Zákányt, tisztán horvát falunak Agarévet, Arácsot, Bélavárt, Bodvicát, Háromfát, Heresz- nyét, Taranyt, Vízvárt. Fényes beszél még sokácokról, értve alatta a szigetvári járásba tartozó Lakócsát, Potonyt, Szentborbást, Tótújfalut, és Táska, Tótszentpál, Buzsák és Varjaskér községekben lakó tótokról.(7) A későbbiekben a Fényes által horvátnak tartott Tarany vendként szerepel, és más források is vendként említik(8) A német telepítések már rögtön Buda visszafoglalása után megindultak, majd a XVIII. század első felében a Dunántúl, s ezen belül a Bakony, a Vértes, a Budai hegység környéke és a baranya-tolnai terület volt a telepítések fő színtere. Általában a magyarok által üresen hagyott falvakat ülték meg, részben pedig új, nagy határú falvakat alapítottak. Somogy megyében a németek telepítése nem egyenesen külföldről, hanem más megyékből, előbb keletkezett, esetleg túlnépesedett vagy elvándorolt hazai német falvakból történt. A Zselic somogyi területén a legrégebbi német település Németiad volt. "1739-ben kezdette Ladot szállani a németség Uraságnak nagy költségével; mivel minden Emberért eleinte, kik által ide szereztettek, egy-egy aranyuk volt, azonkívül Komárom, Tolna s más vármegyékből költekezett. Németség eleibe szekereket is adni az Uraság kéntelenített."(9) A zselici erdőségekben meghúzódó Lukafát /Németlukafát/ s az ottani üveghutát a Szudétavidékről idetelepült németek alapították, akik a XIX. század 80-as éveinek vége felé Ajkára és Szlavóniában költöztek tovább. Németlukafáról az első németek 1768-ban Almamellékre mentek, ahol kötelezték magukat, hogy a használatba kapott földet, erdőt három év alatt kiirtják és feltörik. Boldogasszonyfán (Boldigaß) 1746-ban telepedtek meg csehországi és délnémetországi németek. Kezdetben ők is erdőírtással és faszénégetéssel foglalkoztak. Somogyhárságy és Szülök községekben már a XVIII. század közepén, Bőszénfán és Szulimánban az 1770-es években telepedtek meg németek. Drávapálfalva Szülök és Barcs "leánytelepülésének" tűnik. Szentlászlóra 1784-1792 között telepítettek németeket. A XVIII. század közepén települtek be Tótvárosba és Gálosfára, s váltak ezen falvak tiszta német településsé, a szomszédos Hajmáson német kisebbséget tartottak nyilván. Németpula /1739/ és a korábban német-magyar Sántos is magyarrá vált, ezzel szemben Kercseliget /1739/, Kaposhomok és Kiskeresztúr a XVIII. század közepétől német többségű falu maradt. Szabadiba valószínűleg 1757 körül települtek át Tolna megyéből Hessenből való németek. A XVIII. században keletkezett Somogy megye északi részén a Tolna megyével határos területen több helységből álló németnyelvi sziget. Mint legrégibb falut, Felsőmocsoládot említhetjük, amely 1720- ból az egyetlen primer-hesseni-település, amely éppenúgy, mint Kötcse teljesen elmagyarosodott. 1736 körül keletkezett Miklósi és valószínűleg Szorosad és Döröcske is. Ezen nyelvi sziget többi falvába csak a XVIII. század második felében telepedtek meg németek; Kárára 1757-67, Ecsenybe 1776-83 között, Pusztaszemesre 1778 táján, Nágocsra és Bonnyára 1783 előtt. Zics faluba a Zichy család 1783 előtt Felső-Ausztriából hívott németeket, Bonnyára Döröcskéről és a Tolna megyei Nagyszékelyről (Großsäckl) jöttek telepesek. Pusztaszemest 1778-ban a Bakonyból való német erdőmunkások alapították. Kicsit nyugatabbra, Marcalitól délre fekszik a korábban német, de most már teljesen magyarrá vált Bize falu, ahol a XVIII.
