Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)

Az uradalmi cselédek helyzete

azért tragikus, mert legkisebb gyermekem egy éves, légidő - sebb pedig 12 éves, tehát egyik sem munkaképes. Gyermekeim a legszükségesebb táplálék hiányában koldulni járnak, mert férjem konvenciója félidőre sem elegendő a fejlődésben lévő gyermekeimnek. Családom a szó szoros értelmében éhezik.” /24/

A birtokosok a válság és a rossztermésű évek következtében sokszor visszatartották cselédjeik gabonajárandóságát. Sőt olyan esetek is előfordultak szép számmal, hogy a cse - lédkonvenciót leszállították, ami csak fokozta az amúgy is sokat sanyargatott uradalmi cselédség elégedetlenségét.

"Tudomásomra jutott - írja az alispán, - hogy a birtokos gazdák a rossz termési viszonyok folytán előállott válságos anyagi helyzetükre való hivatkozással gazdasági cselédeik konvencióját a folyó hé február 24-én elkövetkező, úgynevezett szélításkor le akarják szállítani. Ez antiszociális intézkedés alkalmas arra, hogy az ekként létfenntartásukban érintett tömeget elkeseredésében az elégedetlen szélsőségek táborába sod orja.”/25/

Politikai szempontból igen lényeges volt az, hogy a tömegek hangulatát lehetőleg ne élezzék. A válságból való kilá - bolásnak amúgy is megvoltak a nehézségei. A kormány figyel - mét - a gazdasági bajok mellett-az 1935-re kiírt országgyűlési választások előkészületei foglalták le. Ettől a választástól függött, hogy megerősödik-e hazánkban a diktatórikus kormányzás vagy nem. Annak ellenére, hogy 1934-es esztendő gazdasági mérlege emelkedő tendenciát mutatott, a válság elhúzódásának hatása megmutatkozott az 1935-ös és az utána következő esztendőkön is. A mezőgazdasági munkanélküliség és az alacsony bérek továbbra is azt jelezték, hogy a mezőgaz - daság sokkal később heveri ki a válság okozta nehézségeket, mint az ipar.

27