Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)
Bevezető
Bevezető A kapitalizmus történetében eddig végbement válságok sorában kétségtelenül az 1929-33-as világválság volt a legsúlyo - sabb. A válság ipari, mezőgazdasági, hitel és politikai jellege következtében alapjaiban rázta meg a tőkés országokat.Szerte a világon kormányok buktak meg, bankok, ipari vállalatok, részvénytársaságok jutottak csődbe, s az alsóbb néposztályok tűrhetetlen nyomora, majd mozgalmainak intenzitása következtében erősen megingott az uralkodó osztályok helyzete. Ott, ab - ban az országban, ahol a válság a legmélyebb volt, az uralkodó osztály hatalma megmentése érdekében, új kormányzati formához nyúlva létrejött az elnyomók egyik legkegyetlenebb, legember - telenebb uralkodási módszere, a fasizmus. Az 1929-33-as világgazdasági válság minden mozzanatára eb - ben a kis tanulmányban kitérni nem tudok, s különben is az a szándék vezet, hogy jobbára megyénk agrárnépének helyzetét vizs gáljam. A rendelkezésünkre álló dokumentumok élénken bizonyít - ják azt, hogy megyénk parasztsága alaposan megsínylette az elég sokáig elhúzódó általános krízist. Rengeteg kis- és középpa raszti parcella került dobra, fokozódott a parasztság elnyomo- roöása. A sok megrendült egzisztenciájú ember pedig áldozatul esett a Gömbös-korszak boldogabb jövőt jósoló, különböző demagó giával egymás ellen harcoló politikai pártjainak. Sodródott a megye népessége is, mint ahogy az egész ország, vagy egész Európa a második világháború felé. A kommunista párt elvérzett az erősödő német befolyás és a belpolitika jobbratolódása és annak szélsőséges jelenségei következtében, az SZDP-nek kevés befolyása volt a megye parasztságára, a Kisgazdapárt pedig nem tudott határozott célkitűzést nyújtani. A Gömbös-korszak idején megalakuló nemzeti szocialista mozgalmak, a nyilaskeresztes párt és az úton-útfélen burjánzó, különböző "politikamentes" egyesületek a politikához nem értő, abban teljesen járatlan paraszt tömegeket a maguk "igaza" számára igyekeztek megnyerni,s ez nem volt nehéz. Különböző irredenta, nacionalista és anti - szemita jelszavakkal szándékosan zűrzavart keltettek az egyszerű emberek gondolkodásában, rossz irányba terelték a tömeg hazafias érzését, elvonták a figyelmet a belső bajokról; nagy nemezeti feladatokra hivatkozva igyekeztek lecsillapítani az osztályellentéteket. 3