Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)

A válság hatása a somogyi birtokos parasztságra és a nagybirtokra

Ausztria felé irányuló forgalmat illetőleg pedig az a panasz, hogy a havi 3oo-4oo darabra kontingentált mennyiségű protekcionalizált kereskedők kapnak beviteli engedélyt, akik azután főként, amíg a schilling nagyarányú áresése be nem következett busás nyereséget vágtak zsebre az alacsony áron összevásárolt állatok után." /49/

Az eladósodás és a takarmányhiány következtében a vásá - rokra igen nagy volt a felhajtás, ami az állatárakat lenyomta.

"Csesztreg község 1921 október 31-én tartott vásáron 7oo db szarvasmarha közül elkelt 236 db. A jobb fejőstehenek ára 9o P, üsző ára 7o P volt. A november hó 5-én tartott zalalö- vői vásáron 825 darabból eladtak 245 darabot. A jobb fejős - tehenek ára 8o-15o P. Marcaliban szeptember 4-én tartott vásárra felhajtottak 1391 darabot. Ebből elkelt 298 db. A ,i óbb fejőstehén ára akkor 3oo-35o P volt, a november 5-i vásáron viszont csak 15o P. Az állatárak kg-ként szeptemberben 5o-65 fillér között mozogtak, novemberben viszont csak 3o-4o fillér között." /5o/

"A kormány első ártámogató beavatkozása 193o júliusában a boletta,rend szer életbeléptetése volt. Kénytelen volt bizo nyos intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a mezőgazda- sági áruk világpiaci áresésének kihatásait a magyar belföldi piacon csökkentse." /51/

A bolettatörvény csak azt írta elő, hogy a vásárolt kenyér gabonáért az áron felül bolettát is kellett adni, azt azonban, nem határozta meg, hogy mekkora legyen maga az ár. A bevásárlók a boletta bevezetése után erősen lenyomták az árakat,sokszor olyan mértékben, hogy a boletta hozzáadásával számított új ár nem, vagy csak alig haladta meg a régi, boletta nélküli árakat.

A korabeli statisztika szerint az ország mezőgazdasági népessége a következőképpen oszlott meg. "Volt 1,6 millió nincs télén, 1,75 millió 8 holdon aluli birtokos, 83o.ooo 8-25 hol46