Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)

A válság hatása a somogyi birtokos parasztságra és a nagybirtokra

Az adóteher és a fizetőképesség közti arány óriási eltérést mutatott.

Az agrárválság időben nálunk is túlhaladta az ipari vál - ság ciklusát. "A válságból való kilábalásnak természetesen politikai síkon is megvannak a maga nehézségei. A gazdasági válságból való kibontakozásnak ugyanis a termelők szelekcióján keresztül kellene megvalósulnia, amint az az ipar terű - létén végbe is szokott menni. Mezőgazdasági vonatkozásban ez a szegény- és középparasztok csődbejutását, földjeikről való elkergetését, a föld tőkés kezekbe jutását eredményezné. A burzsoázia számára azonban a forradalmi válság érlelődése idején rendkívül veszedelmes volna a dolgozó parasztság tö - megcsődje, s annak főbb szükségszerű következménye; a munkás- és parasztosztály forradalmi szövetsége. Ezért a burzsoá ál - lám kénytelen arra törekedni, hogy a dolgozó parasztság tö - meges csődbejutását úgy-ahogy fékezze, adósságvédelmi, ártámogató. adómérséklő és hasonló intézkedésekkel igyekszik a birtokos parasztság teljes katasztrófáját elodázni. Ezek az intézkedések viszont hozzájárulnak a válság elhúzódásához." /43/

A válság mezőgazdasági hatását a birtokos parasztság kö - zül az úgynevezett vagyonváltsági földek tulajdonosai érezték legjobban. Somogybán elég tekintélyes létszámú, több mint 34 ezer család részesült ilyen földekből. A vagyonváltsági föl - dekről tudjuk, hogy azok általában fölértékelt aranykoronájú, elég rossz minőségű földek voltak, amelyeket a juttatottak nagy többsége hitel útján vásárolt. Ezek a földek gyenge tér - mést produkáltak, nem térült meg a beléjük fektetett munka. Joggal hangoztatták tulajdonosaik, hogy becsapták őket, túl magas árat adtak a földekért és kérik a kataszteri tiszta jövedelem pontos megállapítását. A válság hatására, a búzaárak csökkenése következtében, sok újgazda fizetésképtelenné vált, sőt le is mondott földjéről. Az újgazdák többsége szegényparaszt volt, aki maga is napszámos és aratómunkával kereste meg a kenyerét, s a rossztermésű évek alatt munkához is alig jutott, nemhogy az esedékes törlesztést tudta volna fizetni.

4o