Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)

Bérek; bérmozgalmak; munkaerő-piac

után hozzájárult a somogyacsai erdőmunkások: bérkövetésének teljesítéséhez.

Az 1922. augusztus 9-én megalakult Alsódunántúli Mező - gazdasági Kamara több mint nyolcvan község gazdatársadalmára terjesztette ki befolyását. A kamara célja azonban nem a kisbirtokos parasztság megsegítése volt, hanem elsősorban az, hogy Baranya-, Somogy; Tolna- és Zalavármegyék nagybirto\ : t ■ i:.- !'kosainak érdekeit szolgálja. így, amikor mind több és több panasz érkezett a birtokosság részéről, hogy a mezőgazdasági munkások és cselédek tartózkodnak munkába állni, vagy bérköveteléssel lépnek fel; a Kamara vezetősége teszi meg az első lépést és hoz olyan határozatot, amely a mezőgazdasági munkásságra és cselédségre törvényszabta munkakényszert erőszakol.

Kétségtelen, hogy az ipari munkásságnál bevezetett rövi - debb munkaidő, jobb ellátási viszonyok, kényelmesebb és egészségesebb lakás, és a rövidebb munkaidővel járó több pihenés nagymértékben, járultak ahhoz, hogy a mezőgazdasági munkavállalók tekintélyes része otthagyva munkahelyét a városba tó dúlt, illetőleg az ipari központok felé orientálódott. Ezért azt javasolja a Kamara, hogy "a háború időszakára a mezőgaz - dasági cselédség költözkodési joga függesztessék fel, s ebben az értelemben kérjék intézkedésre a földművelésügyi minisztériumot. M /4o/ Elsősorban az uradalmakban adódó munkák ellátására.

A mezőgazdasági munkásokat és cselédeket munkára kényszerítő rendszabályokat foganatosították a Kamara Munkásügyi Szakosztályának alapelveibe. /41/ Ennek következtében jelent meg a 4I0/I.942 M.E. számú rendelet a mezőgazdasági munka biztosítása és a 21o.6oo/1943» E.M. sz. körrendelet az előbb emlí tett rendelet végrehajtása tárgyában.

38