Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)
Helyzetkép más megyékből
megfizetni teljesen képtelenek. Sok mezőgazdasági munkásnak / ugyanis évi keresete sem tett ki 111 pengőt. így sokan, akik 2-3 évi törlesztéssel is elmaradtak, kénytelenek voltak ön - szántukból túladni megszerzett házikójukon, vagy azt elárverezni. "A munkások, hogy az árverést, illetőleg családjuk kilakoltatását elkerüljék, az aratás és cséplés alatt szer - zett keresményüket kénytelenek eladni, hogy abból háztör lesztési kötelezettségüknek eleget tehessenek, ezzel azonban magukat téli kenyerüktől fosztják meg, és így teljes nyomo - rúságba jutnak!" /12/ A munkáspanaszok egy másik csoportja azzal foglalkozik, hogy az elemi népiskolába járó munkásgyerekek közül sokan nélkülözik a tankönyveket, mert azok évről évre változnak, drágák, és a munkásszülők ezeket beszerezni nem tudják.De nem csak a tankönyvek drágasága miatt jutnak hátrányos helyzetbe gyermekeik, hanem amiatt is, hogy teljesen le vannak rongyo- lódva. Nincs megfelelő ruhájuk és lábbelijük. Gyulán egy orvosi vizsgálat alkalmával a munkásgyermekek 9o %-a tuberku - iótikus betegségen szenvedett. Az őszi esőzések beálltakor, majd tél idején, a rosszul öltözött munkásgyermekek az isko - lát látogatni nem tudták. Gyakori eset, hogy két, három munkásgyereknek egy pár cipője volt, és felváltva jártak isko - lába. A munkások azt is panaszolták, hogy a mezőgazdaságban sok helyütt a férfiak helyett az olcsóbb női munkaerőt, fiatal lányokat és asszonyokat foglalkoztattak. Előfordult, hogy egy munkás felesége az urodalomnál l,6o pen gős napszámért dolgozott, az apa pedig otthon gyermekére vigyázott, és a párhónapos csecsemőt kétszer vitte ki szopta - tás végett munkában lévő feleségéhez. Amint az előzőekben már erről szó esett, a válság évei alatt a mezőgazdaság számára megvalósíthatatlan feladat volt az, hogy munkát tudjon biztosítani a munkásságnak. De vajon 14
