Horváth János: Képzőművészek Somogyban. Somogy képzőművészei 1780-1945 - Iskola és levéltár 32. (Kaposvár, 1990)
Művésztelepek, szabadiskolák, művészeti társaságok
1893-tól gyakran szerepelt Budapesten a Műcsarnok kiállításain, mint a imodern ízlésű fiatal művészek egyike. Első sikereit az Aranykor című képével aratja. A századforduló éveiben szecessziós textilképeket, plakátokat, könyvművészeti éé tárgy formáló munkákat készített. 1905-ben Olaszországban és Spanyolországban járt.. Feleségével tatai pillájába költözött, amelyet Thoroczkai Wigand Ede, a magyar Szecessziós építészet egyik mestere tervezett. '• ;v ... ? 19 : 06-ban rendezte első gyű j tenjény es kiállítását a-Nemzeti Szalonban. - Ezután véget ért az jelső, szecessziós és| naturalista korszaka és impresszionista szellemben kezdettjdolgozni /Reggeli a szabadban 1907./. Ezt a korszakát váltotta fel 1910ben az ún. szintetista korszaka, amely Kernstok és a Nyolcak hatását tükrözi'. /Fürdő fiuk 1911./;. 1911-ben ismét Olaszországban járt, ahol festői megújulása 'érdekében a quattrocento művészetét tanulmányozta. 1914- novemberében önként jelentkezett katonai szolgálatra. A világháborúban haditudósítóként vett részt a szerb, majd az északi hadszintéren. Háborús képei előkészítik az expresszionista "kék" korszakát /Jézus siratása 1918-20/. 1919-ben az Ernst Múzeumban volt kiállítása. Alapító tagja lett a Szinyei Társaságnak. 1920-ban tanári kinevezést kapott a Képzőművészeti Főiskolán. 1920-tól 1924-ig festettje a fekete alapozású képeit /Ébredés 1921, Színpadi jelenet 1923/. Az 1924-ben megalakult Képzőművészek Új Egyesülete /KUT/I alelnöke lett. Ismét kiállítása nyílott az Ernst Múzeumban. 19?5-ben Párizsban járva a francia Fauves mesterei hatására kezdte az utolsó, a fehér alapra festett képeinek korszakát. 1926-ban festette a Balatoni halászat című pannóját a Tihanyi Halbiológiai Egyesület részére. ! 1927-ben megvált a KUT-tól és iaz Új Művészek Egyesülete /UME/ elnökeként a művészeti élet legfiatalabb jaival működött együtt. 1932-ben elbocsátották a Képzőművészeti Főiskoláról, mert liberális szellemben szabad utat engedett a főiskolán a legújabb köztük forradalmi tartalmú - képzőművészeti törekvéseknek is.
