Horváth János: Képzőművészek Somogyban. Somogy képzőművészei 1780-1945 - Iskola és levéltár 32. (Kaposvár, 1990)

Művésztelepek, szabadiskolák, művészeti társaságok

RUDNAY GYULA f estő /1878-1957/ 18?8. január 9-én Pelsőcön született. Budapesten az Iparműf majd 1895-től Müncjienben tanulmányait. A nyarakat Rómában is képezte magát. ! s és Munkácsy örökségét éhreszvésze-;i Iskolában tanult egy évig, Hollósy Simon[iskolájában végezte Nagybányán töltötte. Párizsban és I Önállóan kiművelt stílusában Goya tette) fel. Mirid mondanivalója, mind festői előadásmódja a ma} gyar festészeti romantika legizzóbb hagyományaihoz fűzi őt - | vérmérséklete,; széles ecsetkezelése, kedélyének mélysége, lel} kesültsége révén. Témavilága, a letűnt magyar korok, Csaták, idillek hangulatát idézik. Mindettől eltérő művészetében az aj tájfeátői fejezet, amely a> somogyi Bábony /ma Nagybábony/ faluban 1919-tőí-"alakult ki, amikor'nyaranként gyakran dolgozott felesége fivérének, Dusza Béla református lelkésznek a háza táján. ^ nagybábonyi evangélikus templomba oltárképet, a református templomba mennyezeti képet festett. Az egykori Dusza-házban, a Rudnay Gyula utcában ma a művész tiszteletére berendezett emlékházj udvarán Andrássy Kurta János egész alakos Rudnay szobra láthatcj. E dunántúli fejezet ellenére Rudnay a hódmezővásárhelyi művészbarátaival, az "alföldiekkel", íTornyai Jánossal, Pásztor Jánossal, Endre Bélával, majd s Koszta Józseffel a nyugati irányoktól eltérő, sajátosan magyar festészet megteremtéséért küzdöttw Stílusára jellemző az erős fényárnyék kontraszt. Mint az alföldi iskola vezéralakjának és a bajai művésztelep alapítójának és vezetőjének, igen nagy hatása volt kora képzőművészeti életére. 1957« január 4-én halt meg Budapesten. Irodalomj Lázár Béla: Rudnay G^jula Bp. 1921. ftényi László: Rudnay Gyula Bp. 1961. László Gyula: Sírfelirat rtudnay Gyula /1881-1957/ emlékére. Somogyi Múzeum füzete 14.