Horváth János: Képzőművészek Somogyban. Somogy képzőművészei 1780-1945 - Iskola és levéltár 32. (Kaposvár, 1990)

Művésztelepek, szabadiskolák, művészeti társaságok

1884. február 26-án felvették a müncheni Akadémiára. Ekkor már 23 éves volt. Herterich élő modelles osztályában kezdett rajzolni. Wilhelm von Diez mesternél 17. századi németalföldi festőket másolt. Járt az antik osztályba is, ahol gipszmásolatokat rajzolt. Itthoni tartózkodása idején, 1886-ban készítette a Leányka labdaütővel című nagy pasztelijét. 1887-ben 500 Ft-os magyar ösztöndíjat kapott és Párizsba utazott. Műtermet bérelt a rue Aumont-Thieville-ben. Az ott élő Munkácsy Mihály magához vette segédjének, Munkácsy-képeket kellett másolnia. 1888- ban ismerkedett meg későbbi feleségével Lazarine Boudrionnal. 1889-ben Rónaira magyarosította nevét, de végül RipplRónai formában megőrizte az eredetit is. Képeit ezután már Rónai néven szignálta. 1889- ben festette a Pontaveni kocsma című képét Bretagne-ban, még Munkácsy modorában. 1890-ben Munkácsyékkal Colpachon nyaralt, ezután elhagyta mesterét. A Nő fehérpettyes ruhában című képe már önálló művészi látásmóddal készült. Barátságot kötött James Pitcairn Knowles skót festővel, majd az ő révén Aristide Maillollal. Megismerkedett Edvard Vuillarddal is, akinek a hatása az 1903-1906-os intérieur képein jelentkezett. Rippl, Lazarine és Knowles 1890-ben kibérelték a Neuilly-ben a rue Villiers 65« sz. házat. Itt készültek a fekete, avagy színredukciós korszakának képei. /Ágyban fekvő nő, Kuglizok, Kalitkás nő/. 1892. március 30-án a párizsi Palais Galériában megrendezte első önálló kiállítását. A francia újságok kedvezően írtak róla, Hazalátogatott Kaposvárra is. 1893-ban rövid utazást tett Londonban és Skóciában. Rippl sikertelenül pályázta meg a budapesti Mintarajztanoda és Rajztanárképző rajztanári állását. 1894-ben nagy sikert aratott az Öreganyám című képével a Mars mezei Szalon egyik kiállításán. Megismerkedett Gauguin-nal, Bonnard-val, Denis-vel, Toulouse Lautreck-el. A Nabis csoport festői ettől kezdve maguk közé számítják. Bejáratos lett a Revue Blanche szerkesztőségébe, s barátságba került Thadée Natansonnal, az alapítóval. 1895-ben rendezte Budapesten az első itthoni