Horváth János: Képzőművészek Somogyban. Somogy képzőművészei 1780-1945 - Iskola és levéltár 32. (Kaposvár, 1990)

Előszó

egymással. Babócsára költözött és nem nagy hozzáértéssel vetette bele magát a birtokügyek irányításába. A főúri életmód mellé megkapta a királyi kormány főtanácsosi címet is. A babócsai parasztok között felfedezett egy ^hatőr festőt, Pasa Józsefet, akit művészeti oktatásban részesített. Festészetének addigi naturalista modorába, a témaválasztástól függően egyidejűleg több irányzat és szemléletmód olvadt bele. Egyházi témáknál, mint a babócsai templom képe, és a főúri életmódját megjelenítő képeken barokkos pátosz lengi körül az emberi figurákat. A birtokán folyó paraszti életmódról plein air naturalista szellemű képeket festett. A nép egyszerű emberei közül portréképhez választott modelljeit realisztikus megfigyeléseivel gazdagítottan mutatja be. Végül a tájképen, külföldi utazásai során született városképein impresszionista tendenciák is feltüntet- Van egy képe, A népboldogító, amely nem illik egyik csoportba sem. Babócsán festette, s talán Munkácsy Sztrájk című műve adta a sokalakos, dramatizált jelenet ötletét. A mesterségbelileg jó képeinek hátránya a színpadiasság jelenléte. Ez a fő jellemzője a legnagyobb méretű képének: A csurgói református gimnázium alapítása címűnek is. Merész Gyulának megvolt az érzéke ahhoz, hogy a magyar feudális főúri ízlést a társadalmi osztály fennállásának utolsó pillanatáig kiszolgálja. Sikereit ezzel a képességével gyarapította a két háború között. 1945-ben feleségével együtt elhagyta az országot. Ausztriában és Franciaországban élt, állítólag Franciaországban halt meg 1961-ben. Irodalom; Bódi Ferenc: Merész Gyula Csurgói Könyvtár XI. kötet.; Sümegi György: Egy elfelejtett somogyi festő.^ Somogy 1971. 2. szám 42-47- 1.; Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943-