Horváth János: Képzőművészek Somogyban. Somogy képzőművészei 1780-1945 - Iskola és levéltár 32. (Kaposvár, 1990)

Előszó

képpel szereplt /Révai Mór villájába készített Vendégség, vagy Tavasz kompozíció/. Csakhamar el is távozott Nagybányáról, Kecskemétre költözött, ahol monumentális dekoratív feladatokkal foglalkozott, és vezette a kecskeméti művésztelepet. 1920 után Munkácsy és Paál László tradíciójához kapcsolódó tájképeket festett, de festményeinek minősége egyre jobban hanyatlott, s impresszionisztikus stílű, erőteljes kolozitu festészete a műkereskedői szint mezsgyéjére szorult. A húszas évek végétől haláláig nyaranta rendszeresen dolgozott Balatonlellén. Impresszionista Balaton-tájképeket festett és a leilei cigánytelep volt a témája. Somogytűrra, Kunffy Lajoshoz is eljárt, aki meg is örökítette, Iványi Grünwald cigányokat fest címmel. 1940. szeptember 24-én halt meg Budapesten. Irodalom; Lázár Béla; Iványi Grünwald 1921. Bp. I.G.B. Tizenkilenc kép /A művész önéletrajzával/ Gyoma, 1952. Réti István: A nagybányai művésztelep Bp. 1954. Telepy Katalin: Iványi Grünwald Béla Bp. 1985. JÁLICS ERNŐ szobrász /1895-1964/ Kadarkút

on született 1895. március 13-án, kántortanító fiaként. A IV. gimnázium és a tanítóképző elvégzése után 1912-13ban Sárdon tanítóskodott. Ezután ment a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Radnai Béla és Sidló Ferenc tanítványa volt. Tanársegédként is működött mellettük. 1928-tól 1930-ig a római Collegium Hungaricumban dolgozott, mint ösztöndíjas. Korai kisplasztikáit toszkán szobrászati emlékek inspirálták. 1925-től kiállító művész. 1930-ban és 1938-ban szerepelt a Velencei Biennalen. Aktokat, portrékat /Női akt, 1936., Női fej, Nemzeti Galéria tulajdona/ egyéni látásmódról tanúskodó, valamint általában a római iskola stíluseszményeit hordozó köztéri szobrokat, emlékműveket készített. Kései kompozícióin inkább a gótika hatása érződik. A kaposvári dísze^ Reichardt síremlék és az 1928-ban készült első világháborús emlékmű, a somogyi 44-es