Horváth János: Képzőművészek Somogyban. Somogy képzőművészei 1780-1945 - Iskola és levéltár 32. (Kaposvár, 1990)

Előszó

A Zselicség és a Balaton-vidék tájait festette sajátos zamatú posztimpresszionista stílusban. 1988. december 5-én halt meg Somogyaszalón. Irodalom: Somogyi Pál: Gero Kázmér két festménye. Somogyi írás I96 0. 62. 1., VI. Dunántúli Tárlat katalógus 1987. G 0 S Z T H 0 N Y MÁRIA festő, keramikus /1893-1989/ Bárdibükkön született 1893. augusztus 22-^én. Apja dr. Goszthony Mihály budapesti ügyvéd Bárdibükkön ezer holdas birtokot műveltetett. Anyja zongorista, előadóművész, Dohnányi Ernő tanítványa volt. Iskoláit magántanulóként végezte, a vizsgáit Budapesten tette le. Festészeti tanulmányait 1913-ban Münchenben kezdte. Egy évig járt a Weisberger Képzőművészeti Akadémiára. Szellemi fejlődésére hatással volt a Vasárnapi Kor nevű magyar progresszív idealista társaság. Az első világháború, alatt sebesült katonák ápolását vállalta. Egy évig járt 1918-ban a Kernstok és Rippl-Rónai vezette Képzőművészeti Szabadiskolába • Az 1919-ben Kernstok irányítása alatt indult nyergesűjfalul nyári művésztelepen is dolgozott, melynek szervezésében Is jelentős részt vállalt. Ebben az időben készült rajzain és festményein /Önarckép 1918./ Kernstok energikus technikájának hatása fedezhető fel. A Tanácsköztársaság leverése után az üldözött KMP-vezetők illegális közvetítője volt. 192 0-ban emigrációba kényszerült. Az osztrák Alpokbell Villachban élt és rajzolgatott egy évig, majd Olaszországba utazott. Pirenzében rézkarcoló tanfolyamot végzett, fiómában kisméretű szárnyas-oltárképeket készített, kora reneszánsz modorában. Jörgensen dán, katolikus író hatására vallásos tartalmú festészet művelésébe kezdett.