Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)

II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Gazdag volt-e Somogy Koppány korában?

- 71 ­lévén minden kapcsolatra, a fejedelemtől reméltek szolgálatukért gazdagságot, emelkedést! Ezt a feltételezésemet még István ki­rály német lovagokra való támaszkodása is erősíti, aki habozás nélkül ezekre támaszkodva vonult Koppány ellen. Tudjuk, a hely­nevek is igazolják, hogy ezt a .későbbiek folyamán is megteszik királyaink. Nem Koppány körülkerítése történt meg a törzsnevek tanúsága szerint, hisz törzsneveket nemcsak "illő" távolságban és "front­vonalban" találunk Koppány helynevétől távolabbra, de ilyen ne­veket találunk olyan helyeken is ami a .körülzárás elméletét tel jesen kizárja. Csak rá kell nézni arra a térképre, amelyik a törzsneveket feltünteti, s látható mindez. A törzsnevek elhelyez kedése a megye, a hajdani uruszág területén belül van, ide "frontvonalat" építeni nem lehetett, különösen nem a belső terü­letekre. A törzsneveket az itt élő duxo.k, fejedelmek hozták lét­re azáltal, hogy e területekre telepítették saját harcosaikat, itt .kaptak ellátást, itt volt bizonyára egy ősla.kó szolgaréteg, amely megtermelte e .katonák számára az élelmet, s bizonyára más szolgálatot is végzett a számukra. Mindez az alá- és fölérendelt ségi viszony kiolvasható például a vörsi temető rendjéből is, s bizonyára más temetők feltárása is e feltételezést igazolná. Ezek a .katonák, harcosok a fejedelem szolgálatára álltak bé­keidőben is, .kísérők voltak, a nagy vadászatokon felhajtok, őrök a rend biztosításában is szerepük lehetett, de az utakra is vi­gyázhattak, csőszök lehettek, fürkészek, a kalandozások idején pedig egy-egy régió bizonyára együtt vonult. Békeidőben Somogy területén kiképzések, felkészülések, gyakorlatozások voltak a dux, az úr vezetésével. A kettős vezetés, az ide jövő másik urak katonaságáról is gondoskodni kellett, ezért valószínűleg nemcsak törzs nevű helyekre szállásolták el az idegeneket, ha­nem a vezéri nevek közelében lévő szolgáltató falvakba is. A ve­zetők pedig a fejedelmi, duxi sátorvárosban élhettek. A törzsi helynevekkel szerintem a X. században nevezik el a harcosokat, csak akkor hívják így magukat a harcos réteg tagjai is, mivel a törzsi uruszágo.k a X. század második felére megszűn­nek, a törzsi tudat a XI. századra kimúlik.

Next

/
Thumbnails
Contents