Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)

Előszó

- 6 Ott, ahol annyi fejedelmi, vezéri, duxi, nemzetségfői helynév van, bizonyára létük bizonyítéka is megtalálható a mélyben, s megtudjuk, mit alkottak, hogy szervezték itt a rendet, miként alakították ki a szolgáltatásokat, milyen lakásokban éltek, milyenek voltak az életkörülményeik, hogy szerettek, hogy házasodtak, hogy ajándékoztak, hogyan vezették közösségeiket, hogyan dolgoztak, milyen örömök és tragédiák alakították a közösségeket. Mi kapcsolta őket össze, miért váltak szét stb.

Az a tapasztalatom, nincs somogyi ember, akit ne érdekelne megyéje őstörténete, múltja. Sokan kérdezik, miért hívnak bennünket úgy, ahogy teszik, miért mondják megyénket országnak, miért az a falujuk neve, ami, és kik adhatták ezeket a neveket?

Már a gyerekek is a kérdések özönét zúdítják ránk, s mi kénytelenek vagyunk h'ümmögni vagy megkerülni a válaszokat, mert nem ismerjük az igazságot. Nemcsak a vezetőkről nem tudunk, de azokról is keveset vagy úgyszólván semmit, akik itt a néptömeget adták. Volta.k-e itt a honfoglalás idején avarok, szlávok, más népek? Milyen törzsbelie.k telepedtek meg itt? Milyen nemzetségek, és mennyi, hol? Mennyien lehettek a megszállók, mennyien az itt találtak? Hogy beszéltek egymással? Mit dolgoztak, mik voltak a foglalkozások, hogyan szórakoztak, hogyan nevelték a gyerekeket, milyen volt a család, milyen a lakás és a település?

Dolgozatomban nem fogok minden kérdésre felelni, mert nem tudok, ma még nem lehet. Kérdéseket vetek fel, feltételezéseket, hogy érdeklődő olvasóim lássák, merre kellene mennünk. Bizonyos kérdésekre válaszokat is adok, de ezeket nem tartom támadhatatlannak. Arra kérem azokat, akik kételkednek igazságaimban, ne kíméljenek, s ha lehet, egészítsenek ki, illetve cáfoljanak, vitatkozzanak velem. A kételyeket, a másfajta megállapításokat, az ellenvéleményeket éppúgy a bizalom jelének tartom, mint az egyetértést.

Dolgozatommal azt szeretném elősegíteni, hogy a honfoglalás 1100. évfordulójára keressük meg és találjuk meg azokat a lelőhelyeket, amelyek vélhetően X. századiak; tárjuk fel, amit majd lehet, keressük meg szántóföldjeinken az ősi településeink helyeit, mert pár év múlva utódaink már ezt nem tudják megtenni.