Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)
7. A felszabadulás utáni évtizedek
- 65 A főparancsnokság Szabó Pálék házában volt. Az öregbíró tisztét /sztaroszta/ Tót h Mihály bácsi látta el. Mellette hat egyén rendőri szolgálatot teljesített./152/ A csatározások közben három "Tigris" /német óriástank/ leszaladt Tóközig, majd Szántódig, de csakhamar visszavonultak. A várható harcok miatt és nyílt fekvése miatt Zamárdit ki kellett üríteni. A lakosságot december g-12-e között Endrédre menekítették. /153/ iz egész falu úton volt. Ki szekérre, ki kocsira rakta holmiját: ágyneműt, ruhafélét, élelmet, zsírt, húst, krumplit, apró állatot. A marhák egy részét elhajtották, a többi ittmaradt. Mások szekéren vitték holmijukat, vezettek öt marhát, a hatodik itt maradt. Mire visszajöttek érte, valaki megfejte. Volt, aki talicskán vagy gyerekkocsiban, .kéziszekéren tolta-huzta batyuját. Borjúkat, teheneket vezettek a szakadó esőben. A menekülők a szekerek előtt és szekerek után mentek a nagy szélben, össze- fogózkodva, mintha a világból .kellett volna kimenniük. Endréd felé, a dombtetőn visazapillanto11ak még egyszer szeretett falujukra. A búcsúpillantásra könny szökött szemükbe... Drága szülőföld! Mi lesz veled? Visszatérünk-e még meleg öledbe_?/154/ És Siófok felől, mint a_ felhő, jöttek^az orosz gyalogosok... Endréd befogadta a zamárdiakat. Némely házban 4-5 család is meghúzódott. Laktak a szobákban, .konyhákban, kamrákban, sőt az istállókban és a padlásokon is. A szobákba szénát terítettek, azon aludtak. Legtöbbször egyfélét főztek 15 literes fazékban. Később tűzifát is kaptak. Visszaemlékezéseik közben sokszor elmondják, hogy so.k bablevest, .kifőtt tésztát, sültkrumplit, gá- nicát ettek. Hajnalonként a kutyák ugattak, puskák ropogtak, robotra rendelték az embereket, akik Szántód és Tóköz térségében bunkerokat ástak. A .katonák jöttek tyúkért, tojásért. A lányok a padlásra menekültek, vagy elbújtak a csutaszárban. A házakhoz .kocsiszámra hozták a szennyest. Ki .kellett mosni, vasalni. De
