Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

6. Zamárdi a kapitalizmus időszakában

- 53 A gazda csakhamar észrevette a szalonna eltűnését. Kérte a századost, rendel .je el a 11 vízi tát1', hogy a szalonna megkerüljön. Azonban így sem akadtak nyomára.

Már a .következő faluban jártak, mikor Dudás megkérdezte a századost: "Százados úr! Nem enné meg a szalonnát?" A százados észrevette a köpenye alatt a szalonnát, és nevetve mondta: "Az apád istenit, tudtam, hogy nálad van, csak azt mondd meg, hogyan csináltad?"

Horváth Ignác /Hadnagy-Horváth/ is részt vett a königrätzi csatában. "Hornista", azaz kürtös volt. Éppen fújta a kürtöt, mikor jobb mutatóujját ellőtték. Az ujja lapos maradt egész életében./106/

Szabó János /özv. Rezi Jóseíné apja, Bognáré.knál/ Boszniában volt .katona. Onnan egy .kis ezüstkanalat hozott haza emlékül. Azóta e kanállal nyolc gyermeket neveltek fel. Etetokánálnak használták./107/

Fehér Pál édesapja, Fehér Imre is huszár volt. Mint huszár őrmester vett részt a königrätzi csatában. Nyolc esztendőt szolgált. Mikor hazajött, kinevezték Szántódra ménesgazdának./108/

Ebben az időben már élénk betyáréiet alakult ki Somogybán is. Szántódon, a Feneketlen-tóban, ahol egy bika is bennveszett, a betyárok egy csónakot tartottak. Ebben tárolták a lopott húst, a félbe hasított disznókat. Csalánnal, kákával lefedték, és berúgták a mély vízre. Este, ha kellett, érte jöttek./109/

Matyiké Lajos bácsi öregapjának pincéjéből egy éjjel 3 akó bort kiloptak. Hogy kik voltak, nem tudták meg sohasem./110/

Beszélik, volt a környéken egy betyár. A nevét nem tudták. Annak a felesége mindig sírt. Gyermekeik egymásután haltak el, nem tudták őket felnevelni. Az erdőben maguk .kaparták el a gyermekeket az avarban, és ott hagyták őket. Életüket így megnehezítette a bujdosás./111/