Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)
4. Gazdasági és társadalmi viszonyok a XVIII-XIX. században
- 43 Cs. Márton írja: "Már miszerint 31 vagy több éve a Kegyelmes Úr szárnya alatt nyögve szolgáltam..." Most egy .kis házhelyet .kér, mert egy rozzant házikóban húzza meg magát sokadmagával. Horváth Benedek házas zsellér egy kis saroktelket kér házhelynek, mert hét testvére van, féltelkes házban ennyien nem maradhatnak, hisz most 18 napos házban rninden_ föld nélkül .kell nyo- morúan élni. Ács Sándorné férje 16 évvel ezelőtt meghalt. A szessziót elvette tőle az uraság, mert nem volt férfierő, aki megdolgozta volna. Most, hogy fiai felnőttek már, egy .kis földet .kér, hogy rajta dolgozhassanak. A mesterlakás leroskadt - írják. Kérik az uraságot, adjon anyagot és mesterembereket. A munkán kívül bármit is .képtelenek áldozni. Az éppen Tihanyban tartózkodó főapát válaszul ezt írja: "A községek .kötelessége az iskolaház, a mesterlak építése, fenntartása és felbútorzása. A zamárdi közönség kötelességének .teljesítésére, utasíttátik! Mindazonáltal az Uraság, most az egyszer, kegyelemből nem fogja némi segédkezét megvonni."/75/ A későbbi iratok jelzik, a mesterlakás ugyanúgy áll, mint volt. A ház teteje beázott, és a "Mester úr kis búzács.kájában kárt szenvede" - mondja az írás. Majd ismét legelőt^és^fájészást /faizást/ kérnek az uraságtól. A legelőt a Sáfrány nevű rétnél, a Balaton mellett és a Pár rétnél adja ki nekik az uraság. Az erdei makkot is megkapják, de a gubacsot az uraság visszatartja a maga részére: "Nehogy a paraszt a maga gubacsának ürügyén a szomszéd urasági erdőt is meglopja!" /76/ Eresztyensz.ky apát .kilencgyérmékés szlovák családból származott, megértő volt az emberekkel szemben. Hogy lássák jószívűségét, minden jobbágy .kapott 3/4 hold káposzta- és .kenderföldet, a zsellér pedig 100 ölet.