Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

4. Gazdasági és társadalmi viszonyok a XVIII-XIX. században

- 31

A lakosságnak csak egy része tudja, hogy elődeik honnan .köl- toztek Zamárdi ba. íme: a falu első megszállójának egy Tráknyák nevű, török származású embert emlegetnek. A Tóth család /Mihály/ Ságvárról jött. A Varga /Imre/ család Tolnatamásiból. A Rezie.k Gyulakesziből. Gyulakesziben Kerék volt a családi nevük, molnárok voltak, de katonafogás elől elszöktek onnan, és szülőfalujuk nevét vették fel, így lettek Reziek. A Kuczoriak, Szakali- ak Endrédről származnak. A Hajdúk valahonnan a Balaton-mentéről.

A Friesz-család feltehetően Mórról, ott élnek Prieszek. A Haj- másiak Dél-Somogyból kerültek ide. A Matyikó-családot az apátság hívta ide a Pelső-Odera vidékéről, mint halásznépeket a balatoni halászat fellendítésére. A Farkasok, Pacsiak a Szentlász- ló-i erdőből jöttek ide. Őseik között betyár is akadt, azt ők maguk emlegetik. A Fehérek, Szarvasok Nagyszentmártonból, vagyis Pannonhalmáról származnak. Ők voltak az apátság legmegbízhatóbb emberei.

A legtöbben nem tudják eredetüket. Jankó János század eleji feljegyzésében említi, hogy Zala, Tolna, Veszprém és Vas megyéből is jöttek ide, de nem írja a falu nevét, hogy honnan. Karáéról is jött néhány család, külön utcát is alkottak, a Kiskaráé utcát, amely 1846-ban leégett. De nem emlékeznek rá, mely családok jöttek Karádról.

Több, régi család neve csak pár évtizeddel később szerepel az összeírásokban. A későbbiekben már mint .kitűnő gazdák, megbízottak, tisztségviselők vesznek részt a falu életében. /Pl. Novák, Rádoki, Dudás, Kertész, Komor nevű családok./

A falunak már a betelepülés évétől tanítója volt. Az új lakosság hamarosan megismerte a határt, és a földeken szorgalmasan dolgozott. A házak, istállók építése után a szőlőhegyek betelepítésén fáradoztak. A jobbágyság a Kőhegy keleti és nyugati oldalán irtotta a bozótot, hogy helyébe szőlőt telepítsenek.

Ekkor épültek azok a régi pincék, melyeknek építéséhez helyben talált, alkalmi faanyagot használtak fel. Ezért látni oly sok görbe fát, gerendát e pincék padlásán és tetőszerkezetén./57/