Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

3. A török idők krónikája

22

A. török időkről bőséges anyag áll rendelkezésre. A törökök az eszéki hídon átkelve özönlötté.k el Dunántúl déli részét, és felégetve Pécset, Ozorán és Simontornyán keresztül törtek előre a Balaton-vidé.kig./39/ Ennek a pusztításnak estek áldozatul a hajdan bortermelésükről híres Zamárd-falvak is.

1544-ben a Zamárd-falvak területe már hódoltsági terület volt.

I». i"l »1 ■ .1Iliiig ->..i

Tihany közelsége miatt /.királyi vára volt/, a terület biztosítása végett Endréden palánkvárat emeltek a törökök, és Endrédet nahiának, azaz járási székhelynek tették meg./40/

A vár a Vári-hegy alatt, a mostani kát. tamplom közelében állott. Tornyát kőből, a belső épületeket téglából, a bástyákat gerendákból, fonott sövényből és földből építették.

A várban 130-150 főnyi legénység tartózkodott. A katonaság nőtlen várőrzőkből /müsztahfizok/, lovasokból /ulufedzsik/, gyalogosokból /azábok/ és martalócokból, vagyis rablócsapatokból állott./41/

A legénység négy-négy szobában /oda/, tízes csoportokban volt elhelyezve, egy-egy tizedes vezetése alatt. A csoportok vezetői már agák voltak. A legfőbb aga volt a vár ura és parancsoló ja. Rangját vitéz helytállásáért kapta a szultántól. Rendelkezési joga volt élet és halál fölött./42/

A mohamedán vallású török a magyart "hitetlen eb"-ne,k titulálta. A törökök ravaszok, fölényesek és csipkelődő természetűek voltak. Nem tűrték, hogy keresztény ember kék vagy zöld öltönyt vegyen magára, mert karddal vagdalták le róla. Őket ne utánozza senki!

Ha férjetlen nő almát ajándékozott a töröknek, a .kádi /bíró/ a nőt a töröknek ítélte. Közönséges dolog volt, hogy elraboltak egy-• egy gyermeket vagy nőt, ha megtetszett nekik.

A fegyverviselést eltiltották. A magyar ember csak fokost vagy korbácsot hordhatott. A templomokat imádkozóhelynek vették