Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)
2. Honfoglalás kori és Árpád-kori emlékek
19 Birtokai, voltak Zamárdon a veszprémi és fejérvári .káptalannak, a lövöldi /városlődi/ .karthauziaknak, a fejérvári .karpapok nak, a Kővágóőrsi vagy másképpen Battyány családnak, majd ezek adományaképpen a veszprémvölgyi apácáknak, a budai apácáknak és végül sok-sok köznemesne.k./32/ A falu lakossága az első századokban földműveléssel és állat tartással foglalkozott, de megélhetésüket támogatta a halászat, a pákászat, a gyűjtögetés és a fokozatosan fellendülő szőlőművelés és a bortermelés is. Az erdő és nádvágás téli munkát is biztosított számukra. Egyházaszamárd gyors fejlődésű falu volt. A falu legmagasabb pontjára csakhamar négyszög záródásé, románkori templomot építet tek> s a falunak már l_233yban_ plébániája és temploma volt./33/ A falut a tatárjárás^feldúl La, kis templomát lerombolta /1241/. Az Árpád-kori, zömök templom helyébe valamivel nagyobb, csúcsíves /gótikus/ templomot emelt a visszatérő nép./34/ A "másik” Zamárd a Balaton mellett, a víz közelében alakult ki. Kialakulását a fontos útvonalak összefutása, a közeli átkelés lehetősége, a halászat, a nádvágás, az áruszállítás, a tihanyi nagy építkezések és a kőhegyi szőlőművelés fellendülése segítette elő. A falu, amely nem közvetlenül a víz mellé, hanem a löszfennsík peremére települt, megkülönböztetésül a Ba- Iatonmeliéky Zamárd nevet kapta./35/ Központi lejárója a mai Gulyás-féle telken, a mai Temető.közön volt. Harangtornyukat, majd .kis templomukat is itt, a közelben építették fel. Az ivóvizet a partok alatti kutakból vagy a Balatonból szerezték. A Balaton nyílt vize /Szántódi-tó/ akkor még a mai vasútállomásig húzódott. A fontosabb utak ide vezettek Siófok és Tab felől, és tovább vittek a réven át Tihany felé, a magaslatokon Kőröshegy és Szemes felé. K;yszamárd .kisebb település volt a Bocsidai-részen, túl a hídon, a földút bal oldalán. Néhány háza az út déli oldalán is