Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

2. Honfoglalás kori és Árpád-kori emlékek

- 17

Ismeretes, hogy Kál horka, Bulcsú vezér apja a_Káli-medenőében telepedett le népével. A Balaton déli oldalán Lehel vezér Lelje .környékén foglalt helyet népének./22/

Vidékünkön a két mocsár, a Töreki-nádas és a Szántódi-bere.k közötti területet Zamárd nevű vezéralak, hadnagy, falunagy vagy rokonságfő kaphatta meg lakóhelyül, aki népével a határ magaslatán, fontos útkereszteződésnél telepedett le. A falut és később a birtokot őróla nevezték el Zamárdnak.

A falu felépítését, a nép megélhetését a közeli erdők, földbányák, nádasok, a falut körülölelő szántók, legelők segítették. Ivóvizet a közeli Kútvölgyből hordtak. Legelő jószágaikat a völgyi kifoly okútaknái, mezei tavaknál vagy a Balaton berkeiben itatták. Csordáik átteleltetésére a közeli déli zúgvölgyek igen alkalmasak voltak.

A Zamárd név igen régi, még a finn-ugor időkből származó "d" képzővel képzett személynév, majd helynév, mely az Árpádok korában gyakori volt, és törökös szokásokat őriz./23/

Tudjuk, hogy a magyar nép, északról délre tartó évszázados vándorlásai közben századokat töltött a Kazár-birodalom .kötelékében, törökös népek szomszédságában. A legtörö.kösebb nép a besenyők voltak. Szomszédaiktól, a besenyőktől vették át azt a szokást, hogy gyermekeiket az állatok kicsinyeiről nevezték el. /24/ Őseink akkor még két nyelvnek voltak, a magyar nyelven kívül törökül is beszéltek.

A "d" képzővel képzett személy- és falunevek gyakoriak voltak hazánkban. Ilyenek: Báránd, Ökörd, Tinód, Ebed, Disznód, Ludad, Kakasd, Tyu.kod, Agárd, Bogárd, és ide illik Zamárd is.

A közeli falvak nevei is török hatást mutatnak. Törk-Törek- Töreki = török népeket jelez. Bere-Böre-vár = törökül báránykát jelent. Barkó = törökül azt jelenti: tarka-barka. Joba-Jaba - törökül fáradt népet jelent. Az endrédi határban lévő Besenyő dűlőnév besenyő településre utal./25/ SomoQVrne3Ve‘