Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)
Dr. Bódi Ferenc élete és munkássága (1909- )
- 69 kinevelése .,. hanem az egészség gondolatának állandó központban tartása." A székfoglalójában elmondott gondolatok ma is aktuálisak, elgondolkodtatok, A nevelés-oktatást egységben kívánta megvalósítani. Az 1940-es évek elején a történelem és földrajz mellett bölcseletet tanított, és osztályfőnökként is dolgozott. Heti 16 órában tanított. 7 A tanítási órák hatékonyságáról, eredményességéről a fennmaradt feljegyzések, szakfelügyelői jegyzőkönyvek tanúskodnak. A felügyeletet a tankerületi főigazgató vagy a felügyelő végezte. E látogatások általában három-négy napra, esetenként kettőre terjedtek ki. A látogatásról jegyzőkönyvet készítettek, melyet az igazgató és a szaktanár jelenlétében ismertettek. Bódi Ferenc szaktanár óráiról a tanulmányi felügyelő és a főigazgató is elismerően nyilatkozott. A népes osztály tanulói igen fegyelmezetten viselkedtek, figyeltek és a közös munkában részt vettek. A feleletek a tananyag gondos feldolgozásáról tanúskodtak. A tanár a tanulók képzeletét és érzelemvilágát mozgásba hozta. Az óra beosztása rendszeres volt, s a tanulók feleletei és munkáltatása az új anyag tárgyalása folytán azt bizonyították, hogy megértették az új anyagot. A szaktanár /Bódi F./ a táblát sokszor igénybe vette, A tanítástanulás folyamán a tanulók gondolkodásának fejlesztése kiemelt feladatként szerepelt. Ezért a régi és az új anyag közötti összefüggések megértetésére, az ismeretek rendszerezésére, összefoglalására nagy gondot fordított. A jegyzőkönyv ezen tényeket megerősíti. "A tanár ügyesen és tanulságosan mutatott rá a történelmi tények mögött rejlő összefüggésekre, a régi és az új leckék közötti kapcsolódásra... Az utolsó perceket igen helyesen összefoglalásra fordították. A szaktanár a fontosabb fogalmakat feljegyezte a táblára." A tanóráira rendszeresen, tudatosan, óravázlatokkal készült. Az óravázlatokhoz azonban nem ragaszkodott mereven, azok közé a tanárok közé tartozott,akik alkotó módon használták fel, alkalmazták munkájuk során. A tanítványai felkészültségéről folyamatosan meggyőződött, valamint arról is, hogy miként értették meg a feldolgozott tananyagot. Önmaga művelésére állandóan gondot fordított. "A tanítás, a szaktudomány magaslatán állott. Igen plasztikus és szemléletes volt a ’67 körüli kül- és belpolitikai
