Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)
Dr. Bene Kálmán élete és munkássága (1822-1961)
- 40 egyéb kereskedelmi segédszemélyzet 16 közlekedési tisztviselő 18 közlekedési segédszemélyzet 39 köztisztviselő 38 pap, tanár, tanító 73 más értelmiségi 16 katonatiszt 3 katona-, csendőraltiszt 12 nyugdíjas köztisztviselő 17 tőkés, Járadékos 7 különböző napszámos 1 házi cseléd 2 A csurgói diákság többségét a kisbirtokosok, kisbérlők, a kisiparosok, a közlekedési segédszemélyzet /vasutas dolgozók/, valamint az értelmiségiek gyermekei adták. A földművesek, napszámosok, cselédek gyermekei közül kevesen kerültek be, mint azt Földes Ferenc az 1941-ben megjelent tanulmányában bemutatta. A bekerültek támogatása azonban szívügye volt Bene Kálmánnak. A fizetendő díjak az 1918-20. évi értesítő szerint magasak. Mit kellett fizetni egy csurgói diáknak ezekben az években? Felvételi díj a most belépő tanulóknál 50 korona /továbbiakban: k./, a tandíj 420 k., a könyvtári díj 30 k., az orvosi díj 10 k., az országos tanári nyugdíj 12 k., az értesítő díj 20 k., bebútorozási alapra 10 k., tintára 10 k., tanulmányi kirándulás ra 5 k. , köztartásdíJra /ebéd., vacsora/ tíz hónapra 4500 k. , evőeszközt vagy hoz vagy használatáért 20 Tehát egy tanú ló után 10 hónapra megközelítőleg 5100 koronát kellett fizetni, melyet a bekerültek közül többen nem tudtak megfizetni. Ennek következményeként Csurgón mindig magas volt a tandíjmentességet igénylők száma. Évente hol 70, hol 50 körül ingadozott a számarányuk. Általában a segélyezettek száma is megegyezett ezzel. Az igényeket maradéktalanul kielégíteni nem tudták, ennek követ kezményeként néhányan abbahagyták tanulmányaikat. A segélyek i- ránti kérelem azonban ösztönző hatást váltott ki a tanulásra. A rászoruló tanulók tanulmányi eredményeik figyelembevételével kaptak segélyt.
