Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)

Császári (Lósi) Pál doktor (1711-1823) élete és munkássága

- 15 Míg Császári Lósi Pál németföldön a tudományok iránti érdeklődését elégíti ki, itthon a Csurgói Gimnáziumban az események egymást követik« Ugyanis 1799-ben az év elején felkérést kap a belsősomogyi egyházmegyétől a csurgói tanárságra. Bár különböző ajánlatok közül választhat, "szép invitatioim más Cathedrakra is készülnek"... valószínűleg az ekkor már özveggyé vált édesanyja, valamint a szülőföld közelsége Csurgóhoz köti. A csurgói állás elfoglalásához azonban feltételeket szabott. így a "Solarium" nagyobbítását, az eddigi tanítás elölről kezdését, s amíg megérkezik, addig a latinnak gyakorlását javasolja. ígéri, hogy logikát, metafizikát, valamint filozófiát, görög nyelvet az ifjakhoz alkalmazott chrestomatia szerint fogja oktatni. Kiadja az új ABC-t és az új Testamentumot. A magyarországi iskolák állapotát elítéli. Új ház megépítését kéri, amelyben feleségének megfelelő helye lesz. A leendő botanikus kerthez Karlsruhéből már magokat szerzett be. Fizetésként 650 forintot kér. Ezen összeg helyett csak 300 forint állt rendelkezésre.

Erre a levélre választ csak nagy késedelemmel kaphatott.Ugyanis 1799. május 20-án Jénából ír Sárközy Istvánnak.Doktori értekezését ez időben védi meg. Utána pedagógiai intézeteket kíván meglátogatni, ahol nemes urak gyermekeit tanítják. Ilyen "paedagógiumot állíthatnánk fel"... ahol a nemesek gyermekeit lehetne oktatni. A tanítást magára nem vállalja, csak az igazgatói állást. A segédtanítókat/praeceptor/ maga kívánja megtanítani a tanítás módjára. Célja, hogy kevés idő alatt sokat és jól tanítsanak. A csurgói gimnáziumot kollégiummá kívánja fejleszteni.

Mindkét levél bizonyítja Császári felkészültségét és idealizmusát. Annyi látható, hogy bizonyos ismeretei lehettek a magyar- országi iskolákról, azonban a csurgói állapotokat kevésbé ismerhette.

Csokonai és Császári

Császári nevét, tetteit az utókor kevésbé őrizte meg, míg Csokonai beírta nevét az irodalomtörténetbe és a helyi neveléstörténetbe egyaránt. Pedig a két felvilágosult személy külön-külön is érdemlegeset alkotott. Néhol fellelhető az a tévhit, hogy Csoko