Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Toponár
80 gyei összeírás idején csak hat itt élő családot találtak. Állataik is elpusztultak, így ekkor csupán két eke elé való igás- állatuk volt, s ezért nem a saját falujuk határában lévő agyagos, nehezen művelhető földeket művelték, hanem a szomszédos Apáti, Őrei, Fészerlak helységek homokos földjét szántották gabona alá. A 19. század első felében a gróf Festetics és herceg Eszter- házy családok birtokában volt. Az 1828-as megyei összeírás 129 házát jegyezte fel, valamint az ebben élő 70 jobbágygazdát, 59 házas zsellért, a házatlan zsellérek száma pedig 3 volt. Az ugyanez évből származó országos összeírás szerint összesen 348 adózó élt a helységben, ebből 75 jobbágygazda, 58 házas zsellér és 12 házatlan zsellér volt. Az állatállomány tekintetében is eltérés tapasztalható a megyei és az országos összeírás között: az előbbi 22 jármos ökröt, 18 lovat talált a faluban, míg az utóbbi 44 jármos ökröt, 36 lovat, 19 sertést. 1784-ben országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A 18. század elején Tolnai Festetics Antal építtette fel a községben a kastélyát, amelyben századunk elején még 1500 kötetes könyvtár volt található. A kastély parkjának a bejáratánál található kovácsolt vaskapu a szigetvári várból került oda. Az apácakolostort a múlt század utolsó negyedében építették, s ebben több évtizeden át óvoda is működött. 1840-ben leégett a falu, 1855-ben pedig sok áldozatot követelő kolerajárvány pusztított a lakosság körében. A 20. század első évtizedében 384 házban 2667-en éltek a faluban, s postája, távírója, vasútállomása volt. Az 1930-as évek elején 445 házában 2415 fő élt, s a posta és távíró mellett telefon is működött a helységben. Összesen 32 iparos dolgozott ekkor itt, akik 12 szakmát képviseltek. Volt asztalos, ács, bognár, borbély, cipész, csizmadia, géplakatos, hentes és mészáros, kovács, kőműves, női szabó és szíjgyártó. Négy kocsmá- ros és két kertész is dolgozott ekkor a községben, s négyen rendelkeztek cséplőgéppel. A Budapesti Tejkereskedelmi Részvénytársaságnak fiókja volt, s a Magyar Falu Tejkereskedelmi Részvény- társaság is működött itt. Az állami elemi iskola mellett Répáspusztán uradalmi iskola is volt.
