Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Töröcske
- 78 helység határában részeket. 1536-ban Török Bálint volt a helység földesura. Az 1573-74. évi török kincstári adólajstromban két ilyen nevű helység is előfordult. Vámos-Taszár és Kis-Ta- szár, az 1580. évi defterben pedig Nagy-Taszár is található. 1598-ban, 1599-ben mindkét Taszár a székesfehérvári káptalané, de az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint a székesfehérvári custodiatusé. Az 1695. évi összeírásban 8 jobbágycsaládot és 1 zsellércsaládot írtak össze. 1720-ban 6 adózó családját említik. 1726-ban gróf Nádasdy László, 1733-ban ismét a székesfehér vári custodiatus bírta. 1807-ben I. Ferenc király a kegyes tanítórendnek adományozta. A II. József kori népszámláláskor a falu össznépessége: 407 fő volt. A római katolikus templom 1738 ban épült, s 1782-ben megnagyobbították. A falu egyik határrészét püspökkertnek nevezik, gróf Nádasdy László Csanádi püspök után. 1848 forradalma 33 jobbágy- és 6 zsellérháztartást, valamint 4 házatlanzsellér-háztartást szabadított fel. A felszabadított jobbágytelek száma: 4, a zsellértelkek száma: 7. Az úrbéri birtokrendezés 1859-ben volt peres úton. Taszárhoz tartozott Dábó- és Palota-puszta is. A község területének nagysága 1925-ben 2834 kát. hold, lakossága: 765 fő, házak száma: 111. Területének művelési ágak szerinti megoszlása: 1921 kát. hold szántó, 231 kát. hold rét, 420 kát. hold legelő, 80 kát. hold erdő, 162 kát. hold terméketlen terület, 20 kát. hold kert. A kegyes tanítórendnek 1698 kát. hold birtoka volt ekkor a faluban. A falu pecsétje 1788-ból ismeretes. Népességszámok: 1850: 608, 1870: 421, 1910: 788, 1941: 921 fő. • Taszárt 1944. december 2-án szabadították fel a szovjet csapatok. TÖR ÖCSKE Az 1571. évi összeírásban a helyén Kis-Derecske falut találjuk 12 házzal. Az 1598-99. évi adólajstromban Toerewczke alakban fordul elő, Dersffy Ferenc birtokaként, Nyárvize és Pölös- ke helységekkel együtt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben Töröske néven találjuk, s ekkor a szigligeti vár tartozéka volt