Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Szentjakab

- 76 nagybirtokosa a hg» Eszterházy-féle hitbizomány, 2082 kát. holddal.

Népességszámok: 1850 /Belső-, Külső-Őrs-puszta, Diós- és La- pa-pusztákkal együtt/: 528, 1870: 971, 1910: 1260, 1940: 1166 fő

A falut 1944® december 3-án szabadították fel a szovjet csapatok.

SZENTJAKAB

A Szent Jakab tiszteletére szentelt bencés apátságról a közép korban Zseliz-SzentJakabnak nevezték a települést. Az apátság a község határában lévő Várdombon állt, ahol a hagyomány szerint Kupa vezér is táborozott. A Koppány nemzetség birtokainak kisajátítása után a Győr nemzetség őse, Atha vagy Ottó somogyi nádor ispán kezébe került, aki a monostort alapította és építtette. , Felszentelésén - 10o8-ban - Salamon király és Géza herceg is jelen volt. 1243-ban került véglegesen a helység a Győr nemzetség birtokába, 1239-70. között Monasterium S. Jacob alakban fordul elő az oklevelekben,

A török hódoltság alatt elnéptelenedett, pusztává vált. Az 17'15-ös összeírás idején egyetlen lakost sem találtak a helységben. 1757-ben viszont már ismét jobbágyfaluként szerepelt.

Az 1828-as megyei összeírás idején 26 lakosa közül 11 jobbágygazda volt, 8 jármos ökör, 20 ló és 4 sertés volt az állat- állományuk. 1910 körül 82 házban 448 fős lakosság élt. Ekkor postával és távíróval is rendelkezett.

1932-ben kisközségnek számított. Házainak száma 127 volt, s 511 lakóját írták össze. 303 katasztrális holdnyi határában 48 hold szántó, 4 és fél hold rét, 45 hold legelő és 37 hold szőlő terült el. Ekkor egy-egy ács, bognár, kovács, hentes és mészáros, dohányárus, vegyeskereskedő és kocsmáros dolgozott a faluban.

A megyeszékhellyel együtt, 1944. december 2-án szabadították fel a szovjet csapatok.