Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Polány
- 60 kát. hold szántó, 3 kát. hold kert, 101 kát. hold rét, 16 kát. hold szőlő, 47 kát. hold legelő, 353 kát. hold erdő, 28 kát.hold terméketlen terület. A falu összlakossága 1925-hen 202 fő, valamint Jégfa-pusztán 12 fő. A községben református elemi népiskola működött, 1925-ben egy tanítóval, egy tanteremben. A Királyi Kincstári Közalapítványnak 380 kát.hold erdeje volt, illetve a pécs-villányi borvidékhez 35 kát. hold hegyközség tartozik. Patca pecsétje 1788-ból ismeretes. Népességszámok: 1850: 206, 1870: 245, 1910: 220, 1941: 171 fő. A falut 1944» december 2-án szabadították fel a szovjet csapatok. POLÁNY Már a tatárjárás előtti korszakban megvolt. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka. Az 1332-37. évi pápai tizedjegy- zék szerint plébániája is volt. 1536-ban Török Bálint, az Ispán család és Dereskei Pál voltak a földesurai. A település később elpusztult, és 1720-ban még pusztán állott, noha a török hódoltság után több ízben kezdett települni. A XVIII. században a Niczkj család birtokába került, később a Gludovácz családé lett, melynek itteni birtokait 1845-ben a Miile család vásárolta meg. Polány mai területén feküdt a középkorban Polány, Kispolány és az egyik Gillye nevű település /a XVIII. században neve Rác- gillye/. A faluhoz tartozik Antal-puszta, mely nevét Miile Antaltól, a község földesurától vette. Az evangélikusok temploma 1881-ben épült. 1848 forradalma 31 jobbágycsaládot és 9 zsellérháztartást, valamint 1 házatlanzsellér-háztartást szabadított fel. A felszabadított jobbágytelkek száma: 29 6/8, zsellértelkek száma pedig: 7» Az úrbéri birtokrendezés 1854-ben egyezség alapján történt. A község területének nagysága 1925-ben 2237 kát.hold, legmagasabb pontja a Bajci hegy. Területének művelési ágak szerinti megoszlása: 1668 kát. hold szántó, 136 kát. hold rét, 27 kát. hold szőlő, 104 kát. hold legelő, 159 kát. hold erdő, 36 kát. hold kert, 107 kát. hold terméketlen terület.
