Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Patalom

58 fős népességet állapítottak meg a faluban, 1932-ben 224 házat és 1286 lakost jegyeztek fel. A Mária Terézia-féle 1767-es árbérrendezés idején 39 jobbágytelken 54 jobbágygazda és 9 zsellér családfő végzett mezőgazdasági termelést. A jobbágyfelszabadítás alkalmával 39 jobbágy és 13 zsellér szabadult fel, és 33 telek került a birtokukba.

1932-ben 3799 katasztrális holdnyi határából 1100 hold a Tallián család birtokában volt. Az összterületnek 2886 holdján szántóföld terült el; 180 hold rét, 303 hold legelő, 111 hold erdő és 80 hold szőlő volt. Egy asztalos, egy ács, két bognár, egy borbély, egy cement- és mészkereskedő, három cipész, egy géplakatos, két hentes és mészáros, egy kádár, két kovács, két szabó látta el az ipari szolgáltatásokat. Itt három kocsma és három fűszer- és vegyeskereskedés is működött.

Elemi iskolája és óvodája szintén volt.

Az 1940-es években közigazgatási besorolása szerint kisközségnek számított, de vasútállomással, autóbuszmegállóval, posta-, távbeszélő- és távírdahivatallal rendelkezett. Ekkor még a lengyeltóti járáshoz tartozott.

1944. december 3-án szabadult fel.

P A T A L 0 M

Az első okleveles említésből Pothlon alakban ismerjük. Ekkor - 1275-ben - a Rátét nemzetség ősi birtoka. A falu a török időkben elpusztult. A 18. századtól kezdődően a főbb birtokosai között említhetjük a Kacskovics, a Bosnyák és a Gyulai Gaál családokat .

Az 1700-as évek végén 113 lakosa volt, az 1850-es években 189 fő, az 1870-es népszámlálás idején 201 lakost írtak benne össze, tíz évvel később 26 házban 180 főt vettek számba, 1910- ben 304 lakóját írták össze. 1932-ben 44 házban 298 fős népességet jegyeztek fel.

Az 1767-es Mária Terézia-féle úrbérrendezés alkalmával a 14 jobbágygazda és 1 zsellércsalád birtokában 7 egész háromnyolcad telket találunk. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás idején már csak