Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Kapospula

40 házát és 1129 lakosát írták össze. Az 1910-es népességszám 1411 fő, 1932-ben 260 házát és 1350 lakosát jegyezték fel. Az 1767-e Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején 51 jobbágygazdának és 1 házas zsellérnek a birtokában 32 egész háromnyolcad telek volt, a jobbágyfelszabadítás idején pedig 89 jobbágy és 11 zsellér bi tokolt 30 egész kétnyolcad jobbágy- és 11 zselléreiket. A paraszti és a földesúri telkek elkülönítése 1863-ban egyezséggel történt meg.

Az 1920-as években gőztéglagyára volt, és a községben polgári olvasókör működött.

1932-ben 3382 katasztrális hold volt a határ területe. Tíz ipari szakmában 21 iparos dolgozott itt. Hat fűszer- és vegyes- kereskedő és hat kocsmáros is lakott a faluban.

Az 1940-es években kisközség volt körjegyzőséggel, vasútállo mással és autóbuszmegállóval. Önálló postahivatala és csendőrőrse is volt.

Az 57. szovjet hadsereg egységei 1944. december 3-án szabadították fel.

KAPOSPULA

A XV. század második felében a Laki Thúz család birtoka volt 1484-1500. között Lak helységhez tartozott. Az 1563-as török kincstári adólajstromban 30, az 1573-74. éviben már csak 10 ház zal szerepelt. A török kiűzése után 1699-ben készült megyei ősz szeírásban és az 1715-ös első országos összeírásban egyaránt 6 háztartással írták össze. Ebben az időben 60 katasztrális holdnak megfelelő szántóterületük volt az itt élőknek, agyagos, nehéz művelésű területen,

Az 1767-es úrbéri tabella 24 jobbágygazdát és egy házatlan zsellért tart nyilván, A II. József korában készült népszámlálás idején 320 lakosa volt, a 19. század közepén 447 fő, az 1870-es népszámláláskor 737. Tíz évvel később 76 házban 648 lakó élt, az 1910. évi népszámlálás 647 fő népességet vett számba, 1932-ben pedig 145 házban 604 fő lakott. 1715-től kezdődően a herceg Eszterházy család birtokába került, s a felszabadulásig a hercegi hitbizomány része maradt.